AD-blacklist1

2020
szep.
16

Szimbiózis a természet ölén

Írta: Oszvald György

HGY Domorkapu 020leadMeglepő környezetben rendezték meg a Waldorfeszt Nap-Éj szervezői Horváth György szobrászművész Szimbiózis című kamarakiállítását a Szentendre, Dömörkapu-Rengeteg helyszínen szeptember 6-án. A kiállítást Oszvald György újságíró ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

 

 

A retrós hangulatot egy eléggé rozzant ház mögötti, mondhatni egy minivölgyben lévő füves terepet övező romos – egykor talán istálló lehetett – épület és a kis „katlan” szélén emelt sátorszerűségek adták. Ezekben a kézművesség sokféle formája zajlott. A terült közepén egy nyitott, hatalmas ponyvával fedett részen a „lovarda” működött. Az első ránézésre lepukkant terület azonban jelentős értékeket hordozott…

   Ebben a miliőben, az említett rozzant ház oldalfala adta a hétteret Horváth György kiállításához. A meghirdetett időpontban Oszvald György, kőbányai újságíró állt a kisplasztikák és agyagképek elé.

 

   IMG 20200906 154802„Első találkozásom Horváth György munkáival 2015-ben történt, Kőbányán, a Kőrösi Kulturális Központ Körgalériáján. A Nem vagyok kortárs művész” című kiállítás mély nyomokat hagyott bennem: a polgárpukkasztó, erős, maró gúnnyal átitatott társadalomkritika, nem utolsó sorban a kis szobrok kifejező ereje fogott meg.

   Gyurival a mai napig tartó barátság szövődött, s ennek bizonyítéka, hogy nem először nyitom meg a kiállításait.” – kezdte a művész méltatását Oszvald György.

 

   Két idézetet emelt ki ama 2015-ös kiállításról. dr. Murai Gábor, a Kőrösi Kulturális Központ akkori művészeti munkatársa mondta:

   „Hogy egy halálunk, egy életünk./ Szólni nem lehetetlen./ A művészet nevében./ A művészet hevében./ Szót kérünk, elnökünk./ Mert a művészet eltörölhetetlen.” [részlet Murai Gábor: Dervis kering körülöttünk című verséből.]

 

   A másik Horváth György nyilatkozata.

   „Nem egy hatásvadász szólamot mondtam, hanem egy tendenciára reagáltam. A kortárs művészetre, mint címke, sok minden ragasztható. A zsűrizésekkor sok olyan művet is elfogadnak ezen hivatkozási alapon, melyek nem biztos, hogy hordoznak művészi értéket. Ez ellen tiltakozom, és a saját stílusomat adom.”

 

   HGY Domorkapu 026De ki is az Horváth György, kérdezte Oszvald, aki döhösen kiáltotta a világba a felháborodását, majd az eltelt öt év alatt bizonyította, hogy más témák is megfogják, s nemcsak a politikai színezetű eseményekre reagál érzékenyen.

 

   Fiatalon, középiskolai tanulmányait befejezve elhagyta a szőlői házat. Fazekasmester oklevelet szerzett a művészeti középiskolában, majd oktatói szakvizsgát tett, sőt, hogy a másik oldalról is legyenek ismeretei, az ELTE művelődésszervezői szakán diplomázott. Alkotói példaképe Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész, a Nemzet művésze. Eleddig hét egyéni kiállítása volt, Budapesten több helyszínen is, Pécsett egy alkalommal és több, a Kőbányai Képző és Iparművészek Egyesülete – melynek tagja – csoportos tárlatai is gazdagítják portfólióját. A jelenlegi kamarakiállítás a nyolcadik önálló bemutatkozása.

 

   Életének másik fontos eleme a sport: magyar bajnok karate sportoló, tehetségét nemzetközi versenyek dobogós helyezései bizonyítják. Karrierje egy makacs sérülés miatt félbeszakadt, érdeklődése a szobrászat felé fordult.

   „Érdekes elgondolkodni, hogy a sportág „agresszivitása” hogyan fér meg a művészlélek érzékenységével, finomságával?” – tért át Oszvald a kiállító művészetének sajátos szemszögből való értékelésére. „Az elmúlt évek alatt főleg újságírók, Csillik Blanka, Kun J. Viktória és jómagam nyitottuk meg Horváth kiállításait. Mi nem a művészettörténész szakmai tudását adjuk, hanem saját érzéseinket fogalmazzuk meg, azokat, amik – feltételezhetően – másokat is megérintenek, s amiket adott esetben meg is írunk.” – folytatta.

    

IMG 20200906 155230

 

   Horváth György igen érzékeny művész, jellemző rá az expresszionista hatás, de nem kizárólagos. Stílusa egyéni, művei agyagba gyúrt költői képek. Néhol ezt szó szerint kell érteni, hiszen az égetett, mázas agyaglapok valóban a falra akaszthatók.

   Témaválasztása változatos, a férfi-nő viszonyától kezdve a nőiség mivoltán át a különféle társadalmi problémák mellett hangsúlyos a természeti jelenségek sajátos megfogalmazása is. Ez utóbbi uralja a jelenlegi kiállítást. Megjelennek a totemálaltok, de a flóra és fauna más képviselői is. A témák pedig meghatározzák a művész színvilágát, formai megjelenítését.

 

   „Számomra ez a kiállítás is megerősíti azt a művészi hitvallást, amit Horváth György képvisel: Merd megfogalmazni, kimondani mindazt, ami benned van, s amit lehet, hogy egyelőre nem mersz kibeszélni!    

   Az itt kiállított agyagképek, szobrok ennek a módját is megmutatják. A művész dolga, hogy az alkotásain keresztül megszólítson, szembesítsen azzal a társadalommal, amelyben élünk. Tükröt tart elénk, hogy gondolkodjunk, hogy ezáltal egyetértsünk vagy vitázzunk vele. Ebben pedig az is benne van, hogy képesek vagyunk-e messzebbre látni, mint a közvetlen környezetünk?

   Szóval, hagyjuk, hogy hassanak ránk Horváth György művei!” – nyitotta meg a kiállítást Oszvald György.

 

A cikkhez képgaléria tartozik – ITT

fotó: OVM