AD-blacklist1

2017
jún.
07

Rapszódia a várfalak alatt

Írta: Oszvald György

KKIE Eger 205leadEgerben, az EKMK Vitkovics Alkotóházban nyílt meg a Kőbányai Képző és Iparművészek Egyesülete alkotóinak Magyar Rapszódia című csoportos kiállítása május 30-án. A kiállítást Gál Magdolna festőművész nyitotta meg.

 

 

 

Kívülről egyszerű, hétköznapimnak tűnő műemlék épület a Vitkovics ház Eger főutcájának végében, a Széchenyi utca 55. szám alatt. Belül azonban, elsősorban a tetőtéri kiállítóhely kialakítását tekintve, egy csoda fogadja a látogatót.

 

KKIE Eger 231

 

   Az emeleten, a padlásra vezető keskeny lépcsősor előtt egy hatalmas keretbe foglalt meghívó hirdeti a kiállítást. Fura módon, de egyben nyomatékot adva a címnek, már a lépcsők melletti falon elkezdődik a tárlat.

   KKIE Eger 223A nyitó kép – stílszerűen – H. Szántay Marianna Liszt Ferenc Magyar Rapszódia No 15. opusára komponált grafikája. A cím sokat mondó: Magyar rapszódia: „szó szerint”.

 

   Álljunk meg itt egy pillanatra, már csak azért is, mert Szántay Marianna egy „rapszódia-trilógiát” hozott a kiállításra, s az egyes darabok végiggondolása igényli a rapszódia pontos értelmezését. Az idegen szavak gyűjteménye szerint a rapszódia „magas szárnyalású, csapongó menetű, szenvedélyes érzelmi tartalmú lírai költemény.”

   A műfaji lexikon kicsit bővebb magyarázatot ad. „A rapszódia az ódai műfajok közé tartozik, műfajfogalommá a XVIII. században vált a zenei szaknyelv kifejezésének átvételével. A zaklatottság, az érzelmek és gondolatok szenvedélyes hullámzása; a kötetlen szerkezet, melynek részei elsősorban nem logikailag, hanem a képzelet és az asszociációk síkján kapcsolódnak egymáshoz, jellemzői e stílusnak.”

 

   KKIE Eger 208Nem akarunk művészettörténet órát tartani, de ennyi alapot szükségesnek láttunk közreadni, hogy megérthessük egyfelől a kiállítás rendezésének logikáját, másfelől Szántay Marianna rapszódia sorozatát. Hadd folytassuk ezzel! A második tétel címe Magyar rapszódia: „Szimbolikus”. Tárgya egy jellegzetes kőbányai, Mázsa téri épület, korábban a Bábolnai gazdaság üzemi épülete volt. Ma egy kínai vállalkozás székhelye. Jól jelképezik ezt a homlokzat írásjelei. Hogy a címben az idézőjeles szimbolikus minősítést ki hogyan magyarázza, értelmezi, nos, ez sok mindentől függ. Annyi azért a műhöz és alkotójához tartozik, hogy Szántay Marianna mélyen hívő, rendkívül érzékeny vallásos lélek, aki ettől még át- és megélője jelen napjaink közéleti, gazdasági, politikai eseményeinek. Ha innen nézzük, akár egy kiáltás is lehet a „szimbólum”, figyelemmel a magyar kormány keleti nyitására, benne az „érdekes” kínai kapcsolataira.

 

    KKIE Eger 210A Magyar rapszódia 3 (Megújult) című grafika a kezek különös összefonódásából születő alakzat értelmezését kívánja. Akár korona is lehet…

 

   A lépcsőházi részben kapott még helyet Horváth György szobrászművész, Zsemlye Ildikó szobrászművész és Kelebi Kis István grafikus alkotásai közül egy-egy darab.

 

   A padlástérbe érve kitágul a világ. Plafon nincs, csak a tető a „határ”, a gerendákról hatalmas installációk lógnak a légbe, a padlón álló társaikkal összhangban szabdalják, tördelik a teret. S itt van jelentősége a rapszódia értelmezésének. A sokféle stílus, műfaj (festmények, textilképek, kisplasztikák, mozaikok, grafikák, stb.) és méret egyes helyeken szó szerint izgalmi állapotot okoz a szemlélőben (Gál Magdolna textilre álmodott tollrajzai vagy Tényi Katalin izgalmas szőttes-fantáziái, a Tejutat idéző szőnyege), hogy a tér egy másik szegletében a középre helyezett székbe telepedve gyönyörködhessünk Meiszter Kálmán festményeiben.

   KKIE Eger 137Érzelmi hullámokat „rajzolt” a rendező, mikor Krausz Margit élénk színű, mozgalmas akvarelljei mellé helyezte Fábián Rózsa lágy, megnyugtató pasztell színeit és harmonikus formáit.

 

  Izgalmasak, s az idős mester, Kőhegyi Gyula grafikusművész megújulását jelzik, hogy most a rézkarcok vagy linómetszetek helyett színes mozaik képekkel jelentkezett. Ő is megálmodta a Magyar rapszódiát, de figyelemre méltó a Páva című mozaikja is. Csáki Gyöngyi „pecsvörkjei” továbbra is lenyűgözők, E. Szabó Margit hengergrafikái mindig tudnak újat mondani (bal oldali képen), Küzdi András romantikus lányportréi kézzelfogható ellentétei a színes, kubista hatásokat is mutató Zetkine emlék 1. című képének. Sokszínűsége, alkotói készsége a Madár és az abszurditást kifejező Női kakas című kisplasztikáiban is megmutatkozik.

 

   Csomós Zoltán kőbányai városrészleteket ábrázoló fotórealisztikus képei a valóságba rántanak vissza az ámulatból, de csak azért, hogy például Horváth György nőalakokat megformázó lágy „agyagképeiben” vagy Berek Lajos változatos kisplasztikáiban gyönyörködjünk.

   Egészen más élményt adnak Kelebi Kiss István fiktív balladaképei, vagy Jajesnica Róbert teret uraló Semmi 2 című festménye. Érdemes összevetni Hajnal Piroska Csendélet körtékkel című képét Meiszter Kálmán Gyümölcsös csendéletével.

 

   KKIE Eger 163A kiállítás létrejötte Kühnéné Fekete Mária (a képen balról) és Gál Magdolna (képünkön jobbra) barátságának köszönhető. Mária elmondta, hogy csoporttársak voltak Nyíregyházán, s hogy az egri jelenlét Magdi szemfülességének az eredménye.

   – Beszélgettünk egy alkalommal, s Magdi arról mesélt, milyen nagyszerű társaság működik Kőbányán, beszélt a munkájukról, a művészekről. Nekem pedig a kiállítás-szervezés a szakmám, kézenfekvő volt, hogy összejöjjön ez a bemutatkozás – magyarázta Fekete Mária a kőbányai művészek egri jelenlétét.

 

   Amennyire találó a kiállítás címe, annyira eltalált a közreműködők kiválasztása, az egri Farkas Ferenc Zeneiskola fuvolás növendékeiből felállt fuvola kvartett: Jenei Dóra, Dudás Katalin, Wohl Regina, Daru Réka. Felkészítő tanáruk Herczegné Bíró Éva volt.

 

KKIE Eger 127 L

 

   A bravúros előadásban elhangzott művek nagyszerűen támasztották alá a kiállítás lényegét, a zenei produkció önmagában élmény, a kiállítást tekintve pedig a megértést segítő katalizátor volt.

  

KKIE Eger 200 L

  A kiállító művészek egy csoportja a megnyitón

 

   A kiállító kőbányai művészek: H. Szántay Marianna festőművész, Horváth György szobrászművész, Zsemlye Ildikó szobrászművész, Gál Magdolna festőművész, Tényi Katalin grafikusművész, Meiszter Kálmán festőművész, Krausz Margit festőművész, Fábián Rózsa festőművész, Kőhegyi Gyula grafikusművész, Csáki Gyöngyi textilművész, E. Szabó Margit textilművész, Küzdi András ötvös, szobrászművész, Csomós Zoltán grafikusművész, Berek Lajos szobrászművész, Kelebi Kiss István grafikusművész, Jajesnica Róbert ötövösművész, Hajnal Piroska festőművész.

 

   A kiállítás június 15-ig tekinthető meg hétfőtől péntekig 9-16 óra, szombaton 10-13 óra között.

 

A cikkhez képgaléria tartozik – ITT 

Fotó: 10kerkult.hu/OGY

 


A Vitkovics-ház 1760-ban épült copfstílusú görögkeleti plébánia épület, melyet 1989-ben felújított állapotban múzeumként nyitott meg a város. A házban található Vitkovics Mihály (1778-1829) szerb származású, reformkori költő, meseíró emlékszobája, s egy ideig otthont adott Kepes György kinetikus festőművész állandó kiállításának is.

   Az épület 2013. április 1-jétől Eger MJV Önkormányzata határozata alapján az Egri Kulturális és Művészeti Központ részeként működik.


   A tudósítást a május 2-án elhunyt, a Kőbányai Képző és Iparművészek Egyesülete tagja, Kenéz Ágnes Olívia festőművész emlékének ajánlom. O.Gy.