AD-blacklist1

2016
okt.
09

Másként hallgattuk, másként hallgatunk

Írta: Oszvald György

tutta 56 leadMég a nyáron, a Szent László Napokon történt a Tutta Forza zenekar koncertje után, hogy Bakó Rollanddal a nyári, őszi tervekről beszélgettünk. A szokásos tábori programon túl egy izgalmasnak ígérkező pályázatról is szólt, melyet a Szent László Általános Iskolával közösen valósítanának meg.

 

 

 

Vége van a nyárnak, „súlyos tervek járnak”, munkája van hát a zsurnalisztának. Azaz, éppen ideje volt felkeresni Bakó Rollandot és Menyhárt Sándort, s kikérdezni őket, hol is tart a pályázat, mit lehet róla tudni anélkül, hogy a „titkok” felfedésével elrontanánk a várható meglepetést. Annál is inkább indokolt volt a lépés, mert közben a feltételes mód („…valósítanának meg.) helyére a kijelentő mód („…valósítanak meg) lépett.

 

  Először Menyhárt Sándornak „szegeztük” a mikrofont, s bevezetésként elmondtuk, miről szereztünk tudomást a nyáron. – A lényeg megvan, mondta Menyhárt, de a nyár óta sok minden történt – mondta, s abból a lendületből össze is foglalta a lényeget.

   – A pályázat az ’56-os eseményeket dolgozza fel sajátos nézőpontból. A lehetőségre egy barátom hívta fel a figyelmemet, majd a magyarforradalom1956.hu oldalon megnéztem a pontos kiírást. Ebből tudtam meg, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának méltó megünneplésére az 1956-os Emlékbizottság pályázatokat írt ki. Ezek közül a „Sinkovits Imre” pályázat – amely kulturális és tudományos programok, események megvalósítását támogatta – ragadta meg a figyelmemet. Az ötletet – emlékezzünk meg az 1950-es évekre, 1956-ra a könnyűzene felhasználásával – a Tutta Forzával képzeltem el – idézte fel az azóta már nyertes pályázat szikráit Menyhárt.

 

Hivatalos eredményhirdetés a magyarforradalom1956.hu oldalon a nyertes pályázatokról:

 

palyazat win  A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja

 

   – Bennem az dolgozott, hogyan lehet ’56-ra másképpen gondolni, nem a harcok, az áldozatok oldaláról közelíteni. Adott egy jó zenekar, adott az iskolánk zenei irányvonala, a kórusaink, ugyanakkor adott, hogy az emberek az 50-es években is szórakoztak, hallgattak rádiót, slágereket, s nem csak Magyarországon, Európában, de szerte a világon. Mi lenne, ha ezen időszak slágereiből válogatnánk, párosítanánk hozzájuk jellegzetes eseményeket, s így mutatnánk meg 1956-ot: másként. 

 

   TUTTA 56 proba 004aA dalokat Bakó Rolland (képünkön balról) válogatta, a hangszerelést Balogh Sándor zeneszerző készítette. A pályázati anyagunkba a Sej, a mi lobogónktól kezdve az Only You-n és az Ahogy lesz, úgy lesz című opuson át Edith Piafig terjedő stílusokat, hadd mondjam így: életérzéseket választottuk be. Lesz kimondottan csak zenekari szám, a befejezésnél szerepet kap a kórusunk is és vannak énekes betétek is. A történelmi körítést és átkötéseket pedig én írtam meg a dalokhoz, melyet egy kőbányai kötődésű fiatal színművész fog elmondani. Az összekötő szöveg a dalokról szól, de nem tudok kibújni a történelemtanár bőrömből, így egy kis történelmet is a sorok közé csempésztem.

 

   – Tud erre példát mondani? Illetve, persze, hogy tud, de elárulhat-e ilyen konkrét dolgot?

   – Tudok is és nem is sértek vele titkot. Van a „honvágy dal”, amelynek fantasztikus a története. 1956. október 23-án délelőtt, s ez egy előre lefoglalt időpont volt, a felvétel szereplői bevonultak a rádióstúdióba, hogy felénekeljenek tíz dalt egy készülő lemezre, köztük a Honvágydalt is. Az énekes hölgy – Boross Ida, korának egyik sztárja – éppen ezt énekelte, mikor a felvételt jelző piros lámpa ellenére az egyik technikus feltépte az ajtót és azt kiáltotta, mindenki azonnal hagyja el a stúdiót, mert a Rádió előtt óriási tömeg gyülekezik, és valami „balhé” készülődik. És lőn! Kitört a forradalom. A szereplőknek sikerült befejezni a felvételt és a hátsó kijáraton el is tudtak menni.

 

  

 

   – A pályázati kihirdetés tartalmazza, hogy több előadás lesz. Van-e már pontos dátuma a bemutatóknak?

   plakat 56– Igen, november 5-én lesz a koncert két előadásban. Délután háromkor kezdődik az első, majd 17 órától a második. Jegyeket már lehet vásárolni a Szent László Általános Iskolában. És van egy plusz előadás is. A Tutta Forza kapott egy felkérést, hogy október 21-én, a KÖSZI-ben tartandó október 23-ai ünnepség díszműsora is ez a nyertes pályázati koncert legyen. Itt teszem hozzá, hogy a pályázati anyag nem jelöl meg címet, ezért Rolland „keresztelőt tartott” és az Ahogy 56-ban „hallgattunk” – a forradalmi események a könnyűzene tükrében címet adta a műsornak.

 

   Úgy nézett ki, hogy az összes (elárulható) információ birtokában vagyunk, de tévedtünk. Menyhárt Sándor megosztott még egy érdekességet szerkesztőségünkkel. A kezdeményezés, mondhatni személyes indíttatású: Menyhárt Lajos, Sándor nagybátyja 1956-ban disszidált, meg sem állt Kanadáig, egészen pontosan néhány hetet mégiscsak várakoznia kellett az osztrák menekülttáborban. A burgenlandi polgárok segítették abban, hogy világváltó vándorlása sikeres legyen, miután az ENSZ az akkor meghatározott kvóták alapján szétosztotta a menekülteket.

 

   – Ezért szeretnénk Kismartonban a koncertet úgy előadni, hogy a közönség a környező burgenlandi településekről jöjjön el, mert ezzel egyfajta köszönetet kívánunk kifejezni a települések lakóinak a menekülő magyaroknak nyújtott segítségükért – árult el egy nyúlfarknyit a terveiből.

   Menyhárt kérte a KLIK Kelet-pesti Tankerülete támogatását, a kérését elfogadták, s beadták a pályázatot.

 

   Ezek után nem maradt más, mint időpontot egyeztetni Bakó Rollanddal, hiszen a zenei munkákról ő tud hiteles információkat adni. Röviddel a Menyhárttal történt beszélgetés után összejött az interjú. 

 

   Bako 003axMi történt a nyáron, a Szent László Napok fellépése után? Létrejött-e a tervezett letovicei előadás?

   – Hát, pihentünk egyet, de nem sokat, hiszen nyakunkon volt és van az 56-os pályázat bemutatója. A szokásos nyári táborunkon a zenéket gyakoroltuk. De menjünk sorjában! A cseh testvérvárosba, Letovicébe szóló meghívásunk igencsak érdekes volt. Egy önkormányzati dolgozóknak szóló szociális témákkal foglalkozó, több napos konferencia zárónapjára voltunk hivatalosak. A csavar annyi volt, hogy a szervezők nem csak egy színpadi koncertet akartak, de azt is szerették volna, hogy olyan zenéket is játsszunk, melyekre táncolni is lehet. Sikerült összeállítani egy 18 számból álló repertoárt, ez tiszta műsoridőben úgy két óra volt, s ezzel variáltunk. Sikerült tisztázni, hogy nem tánczenekar vagyunk, így például a promt kérésnek, hogy adjuk elő Abba együttes szerzeményeket, nem tudunk eleget tenni. De vannak olyan számaink, melyek biztosan nem okoznak csalódást. És így is lett. Most is sikerünk volt, a keringő, a tangó, a polka mindig nyerő, bár kicsit szokatlan volt a közeg.

  – Gondolom, az egyébként új helyszínen megszervezett tábor a pályázati dallamok betanulását segítette.

   – Igen, javarészt így történt. De hadd kezdjem az elejéről! Erre a pályázatra egy vadonatúj repertoárt kellett összehozni. Menyhárt Sanyi koncepciója és az ehhez megírt szöveg valóban különleges és nagyon jó volt. Nekünk azzal kellett kezdenünk, hogy az akkor csak tervezett dalok alapján a pályázati költségvetést kellett kikalkulálnunk, ami tartalmazta a hangszereléstől kezdve a kották legyártásáig, a műsor teljes megvalósulásáig terjedő tételeket.

 

   TUTTA 56 proba 117aA dalok kiválasztása érdekes módon történt. Sikerült találnom és megvennem egy lemezt, amin az 50-es évek slágereiből volt egy válogatás. Megmutattam Balogh Sanyinak, ugye, köztudott, hogy ő hangszereli a műsorszámainkat, és elkezdtünk válogatni. Szembe találtuk magunkat azzal, hogy közülük elég sok afféle csasztuska színvonalon állt. Történt itt egy érdekes eset. Az egyik dalnál, ami olyan „nevet a zenekar” típusú volt, Sanyi azt mondta, grátisz megcsinálja, mert neki ez tetszik, de azt kérte én énekeljem el, mert ez olyan, mintha nekem írták volna. A lényeg, hogy ez is bekerült a programba. Óriási, a gyerekek jókat nevetnek rajtam, nem egészen az én hangfekvésem, de azért megoldottam. Nem tudom, Menyhárt erről mennyit mondott...

 

   – Sokat nem, de azt igen, hogy a dalok „kilépnek” az országból, sőt, még Európából is, például az Only You dalt említette.

   – Igen, Edith Piaftól a Párizs ege alatt című dal szerepel, a korabeli amerikai sláger a Füst ment a szemembe című szerzemény lett. Azt is tudják, tudhatják a mai idősebb korosztály tagjai, hogy sokan és gyakran hallgattuk a Szabad Európa Rádiót, s innen szedegettünk le dalokat. Az egyik ilyen a Jó az álmodozás. Ugye, álmodozni lehetett, utazni kevésbé. De van Elvis Presly dalunk is, sőt, a végén egy trombitaszóló is lesz, bár ez néhány évet ugrik előre az időben.

  A szerkesztésnél figyelembe vettük, hogy a változásokat, a tragédiát mindig egy megújulás követi, ezért is szerepel az Ahogy lesz, úgy lesz dallam. Ez is érdekes utat futott be, mert a szövegében csak két sor fedi az eredeti tartalmat – Ahogy lesz, úgy lesz/Bárhogy lesz, úgy lesz–, a többi inkább egy szerelmes kamasznóta. De azt is tudjuk, sokan énekelték, s főleg ezzel indultak neki a határnak…

   Amikor pedig a magyar átlépi a határt, azonnal honvágya támad, ezért is szerepel erről is egy dal.

    – Igen, erről már beszélt Menyhárt, sőt meg is mutatta, melyik az a dal. Sőt, azt is említette, itt szerepelnek az ő gyerekei is, színre lép az iskola Harmónia Kórusa Hajsrekker Krisztina vezényletével.

   – Ez jó, hozzáteszem, hogy itt lesz egy vers is ’56-ról. A legvégére egy erdélyi magyar népdalt szerkesztettünk, a Magyarország az én hazám című dalt. Erre mi kitaláltunk egy érdekes szemléltetést arról, hová, merre kerültek el a magyarok a világban.

 

  TUTTA 56 proba 032aRolland. Arról tudna mondani néhány szót, hogyan oszlott meg a pályázati anyag és az egyéb repertoár darabok közötti próbamennyiség?

  – A tábor idején még nem tudtuk, hogy nyerünk-e vagy sem a pályázaton, de úgy döntöttünk, elkezdünk foglalkozni a már meglévő számokkal Balogh Sanyi útmutatásai szerint. Mert mi van, ha nyerünk? Ha csak utána kezdünk dolgozni, nagyon nagy időzavarba kerülnénk. A lényeg, hogy elkezdtünk tanulni, elég nagy intenzitással. De itt van a másik nagy falat, a Diótörő is. Erre is kellett időt szánni, és legalább arra a szintre hozni, hogy elkészülhessen egy elfogadható hangfelvétel a koreográfusnak.

 

   A két rövid beszélgetést – melyekből talán már lehet látni, mire is szövetkezett a Tutta Forza és a Szent László iskola – egy próba megtekintése követte. Ezen a pályázott műsorrend szerint vették sorra a számokat, s közben mérték a műsoridőt is. Menyhárt olvasta fel a dalok közötti összekötő szöveget (a műsorban ezt Benkó Bence, a napokban Príma Junior díjjal elismert színművész mondja – a szerk.), Bakó Rolland tényleg énekelt (nincs is rossz hangja!) és a meglepetés – bár lehet, hogy az eddigi Újévi koncertek alapján ez talán nem is mondható – az volt, hogy Kovalik Erika (képünk) is énekel a produkcióban. Egy másik dalt pedig Tóth Zoltán énekel el.

  

   Az interjúk során érintett egyéb témákra rövidesen visszatérünk, addig is kíváncsian várjuk az október 21-ei ősbemutatót!

 

Fotó: 10kerkult.hu/OGY