Mert adni mindig jó…
Nem is oly régen történt, mikor Friderikusz Sándor egy interjúban kifejtette, Magyarországon nincs kialakult kultúrája az adományozásnak. Egy-két kivételtől eltekintve, különféle alapítványok különféle ötletekkel kunyerálnak pénzt a tevékenységükhöz, melyekben az elesettek segítése is megjelenik.
Dr. György István a dolgok másik oldaláról indított, habár ez csak az est végén derült ki (legyen ez majd az írás végén a sluszpoén!). Hagyományteremtő szándékkal hívta életre az Adjunk a húroknak … és a rászorulóknak is című koncertet, melynek bevételét két alapítványnak ajánlotta fele-fele arányban.
A KÖSZI színházterme a hagyományoktól eltérően volt berendezve. A színpad összehúzott függönnyel, előtte egy üres asztallal várta, hogy az ide szánt esemény bekövetkezzen. A színpad és a fény-állványok a terem hosszanti falához voltak építve, a hangosítás az ilyenkor szükséges színpadi technikával volt felszerelve. Az érkezőket az előtérben az egyik támogató jóvoltából nemes borok várták egy „velcome drink”-re, de tegyük hozzá, a későbbiekben bármikor a hangulat fokozásra, a szomjúság csillapítására.
A kezdés előtti percekben a 10kerkult.hu először Révész Máriuszt kapta mikrofonvégre. – Nehéz vagy könnyű igenet mondani egy jótékonysági koncertmeghívásra? – szólt lapunk kérdése a gitárjával bajlódó képviselőnek. – Igazán csak a koncert végén szerepelek majd Egonnal és György Pistával. Évekkel ez előtt volt már egy közös „buli” zenekarunk, pedagógus bálokon léptünk fel és adtunk több koncertet is. Most István egészen más okból kért fel egy közös zenélésre, sőt, velem együtt Kucsák Lászlót is. Nem volt nehéz dolgom, örömmel és azonnal mondtam igent. Hozzáteszem, próbára alig volt időnk, de remélem, Egonék besegítenek, s a kiválasztott néhány dalt jól fogjuk eljátszani!
Kucsák Lászlóval a koncert után beszélgettünk, kiderült, a képviselő „másik arca”, vonzódása a gitározáshoz nem tegnapi eset. – Igaz, meglehetősen régen volt a kezemben gitár, de az estre való készülődés sűrűbbé tette a gyakorlást. Középiskolás koromban kezdtem gitározni, össze is hoztunk egy zenekart, amely hol szünetelt, hol aktív volt. Mostanában kezdtünk arról beszélgetni, hogy jó lenne sűrűbben játszani, s erre, mintegy felkészülés, a mai nap nagyon jó alkalom. A társak, a nemes cél komoly erőt adnak.
György István éppen befejezte a helyi tévének adott interjút, az öltözőbe igyekezett, de szívesen válaszolt a 10kerkult.hu kérdésére. Arra voltunk kíváncsiak, mi motiválta a támogatásban részesülő alapítványok kiválasztását? – A Down Alapítvány kőbányai, s mint helyi lakosnak, a szívem kőbányai, a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány pedig egy országosan ismert szervezet, s hiszem, hogy a nekik juttatott adomány jó helyen lesz! – Mikor született meg a jelen esemény ötlete? – Közel egy évvel ez előtt. Többször is csak terv maradt a megvalósítás, de most, a karácsony közeledtével úgy gondoltuk a barátaimmal, ne hagyjuk, hogy a napi események elsodorjanak, s rendezzük meg a koncertet. Ez sikerült, s ráadásul a Mikulás előtt tudjuk megtartani, amelyen, remélem, mindenki jól fog szórakozni! LGT, Illés, Omega, Meteró, Zorán számok lesznek a repertoáron.
Az estet György István egy népmesével, a kőleves történetével kezdte. Nem véletlenül, hiszen éppen azt kívánta elkerülni, hogy ne kavicsból kelljen ételt főzni. Majd a két alapítvány vezetője, Murányi Sándorné
(Down Alapítvány) és Bogdán László (Minden Gyerek Lakjon Jól) kapott lehetőséget egy rövid bemutatkozásra, s kezdődhetett a koncert.
Dr. György István a Póka Egon Experience zenekarral lépett színpadra. Peregtek a számok, a Sárga rózsa, a Még tizennégy éves, a Kócos ördögök, az újabbak közül a Quimby slágere, a Most múlik pontosan; a közönség láthatóan jól érezte magát, hibát még a vájt fülűek is csak rossz akarattal fedezhettek föl a muzsikában. Póka Egon basszusgitár, s egykori tanítványai, ifj. Tornóczky Ferenc szólógitár, Szakadáti Mátyás dob, ez alkalommal kiegészültek Zorán gitárosával, Sipeki Zoltánnal és Fekete István trombitással. A vokálban Lajtavári Dóra és Tarján Zsófi énekelt. Az est folyamán beszállt basszusgitározni dr. Gyimesi László is.
Az utolsó szám előtt György István átadta segítőinek a bejáratnál elhelyezett átlátszó műanyagdoboz kulcsát – ebben gyűjtötték az adományokat –, s arra kérte őket, a színpadon elhelyezett asztalon, mindenki szeme láttára számolják meg az összegyűlt pénzt. S amíg ez a procedúra zajlott, Révész Máriusz és Kucsák László képviselők is gitárt ragadtak s közre fogták a főszereplőt. A koncert az ő muzsikálásukkal ért véget.
A pénzszámlálók is elvégezték dolgukat, s bejelentették a végeredményt. A készpénzadományok végösszege 768.900,- Ft, ehhez jönnek még az írásban felajánlott adományok: Bogsch Erik, a Richter Zrt. vezérigazgatója 150 ezer, és dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója 200 ezer Ft összeggel, végül a bevezetőben említett meglepetés: dr. György István 1-1 millió forinttal növelte a végösszeget. Ehhez György István annyit fűzött hozzá, nem nagyon szokás nálunk a javakról nyilvánosan beszélni. Ezt az összeget nem huszon-egynéhány év alatt kuporgatta össze, hanem a munkahelyén kapott év végi jutalmát ajánlotta fel. A bejelentést hosszan tartó vastaps köszöntötte! A sor még nem ért véget, mert több vállalkozás és közéleti szereplő is jelezte, adományukat átutalással fogják teljesíteni, ezek nagysága e pillanatban még nem ismert, így a két alapítvány ezek nélkül 1.559.450,- Ft összeggel lett gazdagabb!
Az est végén Dr. György István köszönete mellett további beszélgetésre, együttlétre invitálta a közönséget.
Cikkünkhöz képgaléria tartozik - ITT
fotó: 10kerkult.hu/OGY
