AD-blacklist1

2018
ápr.
15

Díszterem-avató extrákkal

Írta: Oszvald György

KROO muv tanar koncert 033leadRendhagyó művésztanári koncerttel avatták fel a Kroó György Zeneiskola emelt színpaddal felújított Dísztermét április 5-én. A hangversenyen különleges produkciók hangzottak el.

 

 

 

Széll Rita, a zeneiskola igazgatója utalt rá, a Dísztermet korábban, a Cziffra György fesztivál alkalmából szervezett mesterkurzus alkalmával már bemutatták. Az igazi avatást azonban most szeretnék megtartani, mert mind a támogatást biztosító önkormányzat, mind a fenntartó tankerület vezetői egyszerre vannak jelen. A másik egy praktikus ok: a zeneiskola több művésztanára is komoly szakmai versenyekre készül, s a hangverseny kiváló alkalom, hogy közönség előtt mutassák be a versenyprogramjukat.

 

   KROO muv tanar koncert 104Kovács Róbert polgármester (képünk) azt hangsúlyozta, ennek a zeneiskolának rendkívül jó a híre, sokoldalúságát pedig a többféle művészet képzés is bizonyítja. – A Cziffra fesztivál tavaly előtti zárókoncertjén beszélgettünk Balázs Jánossal arról, hogyan tudna a Kőbányai Önkormányzat szorosabban együttműködni a szervezőkkel, mi módon lehetne a támogatást bővíteni, van-e arra lehetőség, hogy „elhozzuk” a fesztivált Kőbányára? Az elképzelések tavaly valóra váltak, s a mesterkurzus sorozatnak Kőbánya, s ez a zeneiskola adott otthont – idézte fel az eseményeket a polgármester.

   Hozzá tette még, hogy a fesztivál kerületi megjelenésével egy időben már dolgoztak a zeneiskola fejlesztésén, s ebbe a sorba jól illeszkedett mind a színpad, mind a hangszerkészlet – két darab vadonatúj versenyzongora – beszerzése.

 

   KROO muv tanar koncert 132aDr. Fekete Ildikó, a Kelet-Pesti Tankerületi Központ igazgatója (képünk) elmondta, Széll Rita igazgatóasszony korábban több esetben felvetette, jó lenne egy színpad a díszterembe. – Milyen jó, hogy van alkalom az összefogás megfogalmazására, hogy ki mit tud hozzátenni a fejlődéshez, s ezek meg is valósulnak! Tudjuk, hogy a zeneiskola szakmai munkája széles körben ismert és elismert, ennek számtalan jele van, s most egy másfajta minőség is megjelent az életükben. Kívánom, hogy mindenkinek kellemes estéje legyen – adta át a muzsikának a megújult Dísztermet Fekete Ildikó.

 

   KROO muv tanar koncert 300Az unikumnak is nevezhető hangversenyen elhangzott művek igazi bravúrok voltak, több esetben olyan megoldásokat alkalmaztak a művészek, melyek merőben szokatlanok voltak; hadd utaljunk Pintér László Zsolt (képünk) oboajátékára Elliott Carter: Inner song című opusában! Ahhoz, hogy a hangszer fizikai határait feszegető hangokat elő lehessen csalogatni, ki lehessen préselni, néhol egészen különleges fújástechnika volt szükséges. Megjegyezzük még, hogy az oboa hangképzése nagyon kevés levegőmennyiséget, de nagy légnyomást igényel, ezért  az oboajáték hosszú távon igen fárasztó lehet.

   (E. Carter (1908-2012) kétszeres Pulitzer díjas amerikai zeneszerző. az 1930-es években Párizsban tanult, majd visszatért az Államokba, Korai, neoklasszikus művészi szakasza után egy sajátosan harmonizáló ér ritmusvilágú egyéni zenei nyelvet fejlesztett ki. Több, mint 20 művet komponált a 100. születésnapja után.) 

 

KROO muv tanar koncert 183

  balról: Thiago Bertoldi, H. Pók Szilvia, Farkas Sára

 

   Nyitó számnak lenni mindig rizikós: a művész nem csak a saját teljesítményét fogadtatja el a közönséggel, de a hangverseny összes további közreműködőjének is „megágyaz”. E szempontból ragyogó választás volt, hogy a két fuvola (Farkas Sára, H. Pók Szilvia) és a zongora (Thiago Bertoldi) szerepelt elsőként. Nagyon átélt, egymásra figyelő, magabiztos előadásukból a J. S. Bach Double Flute Concerto in d minor, for 2 Flutes and Piano I. (Vivace) tételét emelnénk ki.

 

   KROO muv tanar koncert 246A kürtről sokan hiszik, hogy – rézfúvós hangszer lévén – egy robusztus hangzást hallanak majd. Tud olyat is, de alapjában egy kellemes, bársonyos hangzásvilággal bír.

   Bodor Krisztián mindkét hangszínét előhozta. A R. Strauss kürtversenyben Kovács Bernadett volt a zongorán közreműködő partner, ám Malcolm Arnold: Szólófantázia című darabjának előadását emelnénk inkább ki. KROO muv tanar koncert 318Félelmetes érzés egyedül állni a színpadon, s a hangszerben és a saját tudásunkban bízva remélni, hogy meghódítjuk a közönséget.   Bodor Krisztiánnak sikerült.

 

   Ábrám Endre (képünk jobbra) ugyancsak átélte ezt az érzést, igaz, ő ülve. Debussy műveket fűzött egybe imponáló líraisággal, elmélyült zongorajátékkal. Amikor kimondjuk, hogy impresszionizmus, az jut elsőként az eszünkbe, érzések, hangulatok, pillanatnyi benyomások valamilyen módon való ábrázolásáról, bemutatásáról lesz szó. Nos, ha valaki nem tudja, hogy Debussy korának kiemelkedő impresszionista zeneszerzője volt, nem baj: az Images sorozat I. könyvéből megszólaltatott Hommage a Rameau és Mouvement című „fejezeteket” hallván minden egyértelmű lesz. Ábrám Endre játéka meggyőző, kiváló játékkal mutatja be a stílus vibráló, egyik pillanatról a másikra változni képes világát.

 

KROO muv tanar koncert 345

 

   A Soós Eliza (klarinét) és Taraszova Krisztina (zongora) kettős egy nagyon jól összeszokott formáció. Az előadásukban korábban elhangzott darabok bizonyítják, hogy jól ismerik egymás lelkét: olyan jelzéseket alkalmaznak, amik számukra egyértelműen jelzik a mit, mikor és hogyan játsszuk el kívánalmakat. A programjukból itt Weiner Leó: Ballada Op. 8 című művének előadásáról szólnánk.

   Egy vers és prózamondó versenyen – évekkel ezelőtt – az egyik versenyző egy balladát adott elő. A drámai fordulatokat élénk mozdulatokkal, hangerő és hangszín váltásokkal igyekezett színesíteni. A közepesen hosszú ballada előadását alapjában jónak minősítette, de kiemelte, hogy e sajátos műfaj egyfajta monotonitást követel meg. A ballada-mondó nem dramatizálhatja a történetet, majdhogynem érzelemmentesen kell előadni. A katarzis élményt éppen az adja, hogy a dráma és annak monoton interpretálása ellentmondás okoz a hallgatóban. („A századfordulói magyar megfigyelések a balladaénekes ünnepélyes, merev testtartását említik, amivel együtt jár, hogy a hallgatóság csak az előadás után juttatja kifejezésre érzéseit.” – wikipédia)

 

   Nos, lehet, hogy akár énekelik, akár mondják a balladát, ez igaz. Ám amikor egy zeneműről beszélünk, nemigen lehet eltekinteni attól, hogy a feloldozást éppen a dinamika, az előadásmód adja. A ballada, mint zenemű maga az érzelmi kavalkád, a drámát itt éreztetni kell (a prózában ez a szövegből kiderül), nem lehet egyetlen mezzoforte hangzásra beállva előadni a művet.

   A feladatot Soós Eliza kiválóan oldotta meg.

 

   Annyi még a teremavatóhoz tartozik, hogy a színpad beépítése jelentősen javított a terem akusztikáján: teltebbek a hangzások, bármelyik pontról azonos erősségű a hang. Ezeket a pozitív hatásokat a korábbi mesterkurzusokon – éppen a közönség hiánya miatt – nem is lehetett észre venni.

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Álljon mellénk, támogassa a szerkesztőség munkáját, hogy fejlődni tudjunk, hogy színesebbek lehessenek cikkeink! A részletekért kattintson a képre!

tamogato tabla 400px