Tutta Forza: Nyáresti koncertek „3. tétel”
A Tutta Forza Zenekar és a Kőrösi Kulturális Központ szervezésében a Nyár esti koncertek harmadik tételének tapsolhattak a Kőrösi kertjében azok a szerencsés zenekedvelők, akikhez eljutott a minden szempontból bravúros kamarakoncert híre.
Úgy véljük magyarázatra szorul, hogy mit kell érteni az „akikhez eljutott a híre” megállapítás alatt. Elsősorban azt, hogy rendkívül rövid idő állt a szervezők rendelkezésére a koncert megszervezésére. Ennek oka pedig az, hogy csak az utolsó pillanatban derült ki, a főszereplő, Renczés Balázs mikor jön haza Glasgow-ból egy rövidke időre és hogy vállalja a koncertet. Ennek pedig szenzáció értéke van, amit bűn lett volna kihagyni az idő rövidségére hivatkozva. Webes felületek, szórólapozás, és temérdek telefonálás eredményezte a koncert megvalósulását.
Balázs partnereit már hallhatták az első „lugas-koncerten: Könyves-Tóth Mihály trombitaművész (képünk), az Operaház zenekarának trombitása és 
Sárréti Márton (balra) – esetében megelőlegez-zük a művész titulust, lévén még konzervatóriumi növendék – fiatal hege-dűművész adtak egy olyan tartalmi keretet, melyek Renczés fantasztikus előadói teljesít-ményével párosítva kiérdemli a szenzációs minősítést. Műsorukon Händel, Albinoni (Könyves-Tóth), Bach, Kreisler (Sárréti) művek szerepeltek. Zongorán közreműködött Bauernfeld Éva.
A koncert Renczés Balázs Bach: G-dúr cselló szvitjének preludium részletével indult. Az elsősorban vonókezelési bravúrt (többségében kettő kötve, négy külön, majd kettő-kettő kötve, miközben mind a négy húrt igénybe veszi – és a dinamikáról ne is beszéljünk) igénylő rövidke előjáték jelezte a koncert mindhárom résztvevőjét jellemző előadásmódot.
Schubert: Arpeggione szonáta 1. tétele lírai finomságú felvezetés után egy izgalmas, gyorsabb tempójú résszel folytatódik, s ezt a periódust egy megnyugtató szépen kitartott magas hang zárja. De csak azért, hogy szinte robbanásszerűen, a meglepetés erejével szólaljon meg a mélyről induló futam, középtájon víg táncos ritmusokkal. A bravúros futamok után szinte hömpölyögni kezd a zene, hatalmas lendületű széles vonózással és fortissimo árad a zene, előkészítve a pizzicato lezárást. Majd visszatér a fő dallam. Ez az érzelmi hullámzás uralja a darabot, egy pillanatig sem hagyva kétséget, hogy az előadás bizony rendkívüli elmélyültséget, átélést és maximális hangszerkezelési biztonságot kíván meg.
A fiatal csellista Rahmanyinov: Vocalise kompozíciójával zárta a koncertet. A zenemű mélyen lírai kezdése egy rendkívül erős, dinamikus megszólaltatással párosulva szinte a székbe nyomta az embert. De az sem túlzás, hogy a húsba vágtak a hangok – már ha lehet egy efféle képzavarral érzékeltetni a szenvedélyes megszólaltatást és annak hatását.
A koncert végén egy-egy tábla csokival köszönte meg az előadást a művészeknek; a műsort Bakó Rolland, a Tutta Forza Zenekar karnagya konferálta.
Renczés Balázs Kőbányán kezdett csellózni, Dávid Krisztina tanítványa volt, majd 14 évesen a Zeneakadémia tehetségprogramjában folytatta tanulmányait. Ezt követte Skócia, Glasgow, a The Royal Conservatoire of Scotland zenei kurzusának cselló tanszaka.
A koncert után a ritkán látott, hallott művészeknek kijáró figyelem kísérte minden lépését, s igaz, sűrű elnézéskérések közepette, de sikerült ebből a gratuláció áradatból néhány kérdés erejéig „kilopni”
– Nagyjából négy éve tanulsz külföldön. Hol tartasz most a tanulmányaidban?
– Elhangzott a bemutatásnál, hogy Skócia legnevesebb egyetemén a Royal Conservatoire-ban tanulok, jelenleg túl vagyok a BA*-n, ami egy négyéves képzés volt, s úgy döntöttem, elvégzem az MA*-t is, ami további két évet jelent.
– Valójában már most csellóművész vagy, elvileg mindent tudsz, amit a csellózásról tudni lehet. Mit szeretnél még megtanulni, érzed-e, hogy valami még hiányzik a teljességhez?
– Igazából rengeteg dolgot szeretnék még tudni, annak ellenére, hogy ez a négy év és az eddigi összesen tizennyolc év sok mindent adott. Nem is a technikát, de egyfajta zenei gondolkodásmódot szeretnék elsajátítani a következő két évben. Neves professzoroktól, köztük két állandó tanáromtól és vendégművészektől akarom megtanulni azt, hogyan elemezzek, hogyan építsem fel a magam szempontjaim szerint az adott darabot.
– Ez egyfajta filozofikus elmélyülést jelent?
– Igen, jelentheti azt is, bár a technikámon is lehet javítani. Igaz, ezt megfelelő instrukciók alapján magam is meg tudom oldani, de a gondolkodáshoz kell a segítség.
Már a tudósítás írásakor jutott eszembe, olvastam valaha egy Pablo Casals gondolatot a tehetségről. Megkerestem, íme:
„Csak az számít, hogy mire juttok a tehetséggel. Az adottságra nagyon vigyázzatok, nehogy eltorzítsátok vagy eltékozoljátok, amitek van. Dolgozzatok, állandóan csak dolgozzatok és tápláljátok a talentumot.”
Meggyőződésem, Renczés Balázs ebben a szellemben munkálkodik tehetsége pallérozásán.
Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT
Fotó: 10kerkult.hu/OGY
*/az egyetemi tanulmányokban a BA (bachelor of arts) fokozat alapképzést jelent (a felsőfokú végzettség első szintje), míg a „szakképesítést” az MA (master of arts) fokozat, a mesterképzést (a felsőfokú végzettség második szintje) jelöli.
