• Születésnapi versparádé

    Születésnapi versparádé

    Kanizsa József kőbányai író, költő és vendége, Rehorovics Anita festőművész műveit mutatták be a KőCaféban. Kanizsa az est címéül is választott Uram, köszönöm című válogatás kötetét, míg Anita a Kanizsával közös Bubu kacsa története című verses, mesés kifestőjét hozta el az estre szeptember 18-án. Bővebben...
  • Kaput tárt a tankerületi központ

    Kaput tárt a tankerületi központ

    Sajtóbeszélgetésre hívta a Kelet-Pesti Tankerületi Központ a sajtó képviselőit október 12-ére. A meghívó ugyan részleteket nem tartalmazott, ám a helyszínen részletes háttéranyaggal egészítették ki a párbeszédre késztető tájékoztatást. Bővebben...
  • 1
  • 2
Napi kiemelt
2012
aug.
28

Nem pusztán zöldségfesztivál!

Írta: Oszvald György

vega 014leadLapunk a XVI. Vegetáriánus Fesztivál szombat délelőtti indulásáról készített egy körképet. Habár a fesztivál már bezárta kapuit, a riportban megszólalók véleménye bizonyára utólag sem érdektelen a téma iránt érdeklődőknek.

 

 

   Jakus Orsolya, a vegetáriánus fesztivál szervezője lépett a Kőrösi színpadára. Délelőtt tíz óra múlt néhány perccel, s annak ellenére, hogy a kultúrközpont folyosóin, termeiben már majdnem nagyüzem volt, szép számú hallgatóság gyűlt össze a színházteremben.

   vega 052„Boldizsár a magyar vegetáriánusok egyik összefogója, a pránából táplálkozással kísérletező ember, három gyerekes apuka és szerető férj most átlovagolt a túloldalra. Emlékét megtartja majd a szívünk.” – írja a harmonet.hu egy tavalyi cikkében. A tragikus körülmények között elhunyt Vass György Boldizsárra, a vegetáriánus fesztivál megalapítójára emlékeztek. Bár a tényre csak utalt Jakus Orsolya, mégis különleges hangulatot adott ezzel a köszöntőjének. Néhány kiemelést tett – a megnyitó utáni első előadót, Doborcsány Istvánt említette, aki a búzafűről beszél majd, Váradi Tibor: Böjt, méregtelenítés, tisztítókúrák előadását ajánlotta, de nem feledkezett meg a termekben folyamatosan elérhető tanácsadásokról és a főzőversenyről, sem –, majd átadta a szót Kovács Róbert polgármesternek.

 

   Kovács Róbert személyes történettel, a dohányzás mellőzésével és az aktív sportolással vezette be saját életmódváltását. Elmondta, korábbi étkezési szokásai megváltoztak, ma már inkább fogyaszt zöldségeket, mint húsféleségeket, de azt nem lehet elmondani, hogy vegetáriánus lenne. Viszont az is igaz, hogy „ma már a mindennapok részévé vált a zöldséglevek facsarása, préselése, fogyasztása.” A továbbiakban kiemelte, nagyszerű dolog, hogy az egészséghez köthető rendezvények közül ez a sokszínű fesztivál immár harmadjára van jelen Kőbánya életében, s azt sem tartotta kizártnak, hogy szemléletének változásában is közrejátszottak.

 

    vega 005A köszöntő szavak után a színházteremben elkezdődött Dobrocsányi István előadása, lapunk pedig a földszintre, a folyosókon kiállítók standjaihoz látogatott. A legfeltűnőbb jelenség – a korábbi évekkel ellentétben – a nagyon sokszínű könyvkínálat volt. Látványban talán kevésbé volt kiemelkedő, de nagyon sok teremben tartottak tanácsadást mind táplálkozási, mind életvezetési témákban. Ezek alapja többnyire a keleti filozófiára épülő test-lélek egyensúlyi állapot megteremtése. Nem lehet kihagyni a „vega-gastro” résztvevőket sem: a bejárat előtti teraszon bio-ételek, bent bio-növényi alapanyagokból készített fagylalt és cukrászati termékek színesítették a kínálatot. Nézelődésünk közben a véletlen sodort Jakus Orsolya és Oláh Zoltán mellé – akaratunk ellenére hallottuk meg beszélgetésük egy részletét – Harcsa Veronikáról és zenészeiről esett szó. A másnapi előadás nagybőgőse, Oláh Zoltán, készséggel válaszolt kérdéseinkre. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan lesz valaki vegetáriánus? – És még ezen belül is a szigorúbb felfogás követője, azaz vegán vagyok – mondta szinte magától értetődően Zoli. – Ez annyit tesz, hogy még halat és tejtermékeket sem fogyasztok. Arra pedig, hogy miért lettem vegán, nem lehet egy konkrét okkal magyarázatot adni. Minden ember másként jut el a vegetáriánus léthez. Van, aki lelki utakon, mások azt vallják, kell legyen olyan megoldás, amelyben nem kell megölni az állatot, hogy együnk. vega 077Én egy hosszú folyamaton mentem át, aminek az alapja ez utóbbi felfogás volt. Gyerekkoromban nagy húsevő voltam, imádtam a körömpörköltet. De voltak olyan alkalmak, például a disznóölés, ahol nem tudtam azonosulni a frissen levágott malac fülét ropogtató srácokkal. Nem undorodtam, de nem tetszett. Az első fázisban még ettem tejtermékeket is, de egyre jobban érzetem, ez nem jó nekem. Sok cikket olvastam az ipari állattartásról, s egyre jobban érlelődött bennem, ezt nem támogatom! Ma már teljesen vegán vagyok. Nem harcolok senki ellen és semmi mellett, nem akarok senkit meggyőzni Ez az életutam. Ha kell, elmesélem, és mindenki eldöntheti, mit választ? 

   – A záró nap koncertje úgy lett meghirdetve, hogy Harcsa Veronika Vegetáriánus Trió. Akkor itt összesimulnak az enyhébb és szigorúbb elvek. – Oly annyira, hogy Veronika vegetáriánus, én ugye vegán vagyok, a gitárosunk viszont húsevő, de nyitott mindenre. 

 

   vega 088A tanulságos beszélgetés után néhány folyóiratot, prospektust gyűjtöttünk be, elvettük a kezünkbe nyomott ismertetőket, de alapjában Jakus Orsolyát kerestük. Az elmúlt két óra alatt „begyűjtött” érdekességekre, a korábbi évekhez viszonyított változásokra és kételyeinkre kerestük a választ. A földszinti nagyteremben kaptuk mikrofonvégre, két széket összefordítottunk, s leültünk. Orsolya így legalább szusszanhatott is egy kicsit a kora reggel óta tartó rohanásban. – Az Egészségvár alapítvány már 16. alkalommal szervezi meg ezt a rendezvényt. Igazából eddig keresgéltük a helyünket: hol itt voltunk, hol ott.  Három éve bukkantunk a Kőrösire, korábban Pataky művelődési házra, s beleszerettünk a helybe. Ideális helyszín egy több funkciós rendezvénynek – kezdte az érdekességek sorát Jakus Orsolya. – A fesztivál terjedelme sok minden függvénye, mi folyamatosan várjuk a kiállítók jelentkezését. Ha jók a tapasztalatok, megnő az érdeklődés, mint ahogy ez látható is. Jelentős változás tavalyhoz képest, hogy megnőtt a tanácsadások, az önismeretei előadások, foglalkozások száma. Egy részüket tudatosan szervezzük, a nonprofit szervezeteket célirányosan hívtuk meg.

 

   vega 002Rákérdeztünk arra is, ami szerkesztőségünk szerint ellentmondás. Nevezetesen, az itt forgalmazott termékek, eszközök, szolgáltatások árfekvése és a potenciális fogyasztók elérése. Az egészséges életmód drága, a különféle termékeket csak egy szűk réteg, többnyire a magasabb jövedelműek tudják megvenni. Akiknek meg kellene, azoknak marad a másnapos kenyér szalonnával. Orsolya erre praktikus észrevétellel felelt. – Ha valaki a vegetáriánus életmódnál azt választja, hogy inkább alapanyagokat vásárol, akkor olcsóbban jön ki, mintha kész- vagy félkész ételeket, termékeket venne. Gyakorló háziasszonyként állítom, olcsón lehet összeválogatni mindazon anyagokat, amikre ebben az életformában szükség van. Nem vagyok arról meggyőződve, hogy aki zsíroskenyeret eszik, pusztán anyagi okok miatt teszi. A szemléletünket kellene megváltoztatni!

 

   Ez kiváló végszó, főleg akkor, ha ismerjük a fesztiválszervezők hozzáállását is. Jakus Orsolya (jobb oldlai kép) hangsúlyozta, senkit nem szeretnének „megtéríteni”. – Az a célunk, hogy megismertessük az emberekkel, miért jó – minden szempontból – a vegetáriánus életmódot választani. Ezt a célunkat pedig igyekszünk változatosan bemutatni! El lehet ide jönni, meg lehet kóstolni az ételeket, részt lehet venni a tanácsadásokon, az előadásokon, s utána mindenki eldöntheti, melyik utat választja! Ha úgy dönt, változtatni szeretne, itt kaphat hozzá segítséget!

 

fotó:10kerkult.hu/OGY

 

Kőbánya

Az örmény függetlenség tiszteletére

Az örmény függetlenség tiszteletére

2017.10.14. | Oszvald György

Megemlékezést tartott a Kőbányai Örmény Önkormányzat az örmény függetlenség kikiáltásának 26. évfordulója alkalmából szeptember 28-án. A megemlékezésre és az örmény kulturális napra a görög önkormányzat Kada utcai klubhelyiségében került sor.

Művelődés

Születésnapi versparádé

Születésnapi versparádé

2017.10.17. | Oszvald György

Kanizsa József kőbányai író, költő és vendége, Rehorovics Anita festőművész műveit mutatták be a KőCaféban. Kanizsa az est címéül is választott Uram, köszönöm című válogatás kötetét, míg Anita a Kanizsával...

Budapest

Népszavazás a Római-parti mobilgátról

Népszavazás a Római-parti mobilgátról

2017.10.16. | szerk

Megkezdődött az aláírások gyűjtése a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos, az Együtt és a Párbeszéd által közösen kezdeményezett fővárosi helyi népszavazás kiírása érdekében hétfőn Budapesten.

Magyarország

A magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő

A magyar fiatalok 30 százaléka közösségimédia-függő

2017.10.16. | Oszvald György

Átlagosan napi két órát töltenek közösségi oldalak előtt és az életük felét már online térben élik az úgynevezett Z generációhoz tartozó magyar fiatalok, akik már többet kommunikálnak az interneten, mint...

Suli

Szupergyors internetet és wifi lesz az iskolákban

Szupergyors internetet és wifi lesz az iskolákban

2017.10.17. | szerk

Szupergyors internetet és teljes wifi-lefedettséget kapnak az állami és egyházi iskolák 2019 végéig – jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára az október 16-ai budapesti...

Sport

Kaposvári siker a „visszavágón”

Kaposvári siker a „visszavágón”

2017.10.16. | szerk-OGY

Az előző szezon bajnoki döntőjének „visszavágóján” a címvédő Kaposvár szetthátrányból fordítva, 87 perc alatt 3-1-re legyőzte a Pénzügyőr csapatát a férfi röplabda NB I vasárnapi játéknapján.

Szerintem

  • A félelem joga - vajon egy nyelven beszélünk?

    Elég rendhagyó módon – vállalva az el nem olvasást is – kezdem néhány gondolatom megosztását. Összegyűjtöttem az utóbbi néhány napon közölt cikkek címeit a hozzájuk tartozó egy-egy rövid mondattal kibővítve. Tettem ezt azért, mert az, hogy Észak-Korea nem fér a bőrébe az atommal meg a rakétákkal, nagyon a begyemben van és félelmet kelt bennem. Az csak a véletlen műve, hogy rajtuk keresztül reagálhatok az egyik tudósításomra írt néhány ünnepi kommentre.

    Bővebben...

  • A hét műtárgya
  • A hét képe
  • A hét írása

Királyilakosztályba… Király, Királyné és Őrök 

 vigado tita 004

 

E. Szabó Margit alkotása  

 

 fotó: Oszvald György

  Köszi, most nem

NSV 20th MERKAPT 1133

A fotó a 2017. évi tavaszi Nagy Sportágválasztón készült

 

 fotó: Oszvald György 

Riczu Sára: Éld meg!

 

   Régen szerettem a szertornát. Úgy igazából. Nem csak nézni, hanem csinálni is. Az iskolámban külön edzésre is jártam; azonban egy nap az egész osztály előtt leestem a korlátról. Rosszul érkeztem és kiment a bokám, valamint eltörtem a csuklóm. Utána mindig összesúgtak mögöttem…

 

   Soha többet nem érintettem meg tornaszert. Ami a legdühítőbb volt az egészben az az, hogy magamra voltam mérges. Meg a tanárnőre. Mindketten tudtuk, hogy még nem tökéletes az a mozdulat, mégis bemutattatta velem.

 

   Azóta félek. Mintha egy láthatatlan fal lenne köztem és a szerek között. Valami, ami távol tart tőlük, ami megfékez. Olyan erős, hogy nem tudok tenni ellene. Valamikor voltam valaki. Valaki, aki nagyon jó volt valamiben. Valamikor. És ez már elmúlt. Én már sosem leszek az a lány, akire a fiúk felnéznek, mikor három méterre a földtől szaltót ugrik. Sosem fognak már rám emlékezni. Csak egy lány voltam, aki jó volt a sportban, aki erősebb volt a legtöbb fiúnál, aki szerette azt, amit csinált.

 

   A balesetet követő évben iskolát váltottam. Sokkal jobb volt így, hiszen senki nem tudta, milyen remek voltam régen. Nem is mondtam nekik. A tornaórákra, amikor szertornáról volt szó, mindig béna kifogásokat kerestem… Nyújtani viszont azóta is nyújtok, tehát igencsak hajlékony vagyok. Az egyik órán, amikor kosárlabdáznunk kellett volna, a tanár úr kihozatta a srácokkal a szőnyeget, a gerendát és a korlátot. A szekrényt később cipelték ki. Megijedtem, hiszen nem volt felmentésem, a többi kifogást pedig már sokszor ellőttem az elmúlt időszakban. Nem tudtam mit kitalálni. Szerencsémre az óra első fele erősítéssel és nyújtással telt. Éppen spárgában ültem, mikor a tanár úr a régi sportomról érdeklődött. Hazudnom kellett. Azt mondtam, kiskoromban balettoztam, és azóta hajlékony vagyok. Láttam, hogy nem hiszi el, de nem faggatott tovább.

 

   Aztán kezdtük a valós tornát. Gerendán és szekrényen bénának mutatkoztam. Mindent igyekeztem elrontani, de sajnos még így is jobban ment, mint a többieknek. Aztán a szőnyegre kerültem. Bukfencezni és cigánykerekezni kellett. A többieknek… Engem félrehívott a tanár úr, megkért, hogy próbáljam meg a kézenátfordulást. Eljátszottam, hogy nem tudom mi az, tehát annyi időt nyertem, míg elmagyarázta. Egyébként 10 éves korom óta tudom ezt az elemet. Sikerült végrehajtanom. Aztán egyre többet kért; már a szuplénál tartottunk. Azt mondta, hogy előképzettség nélküli diákja még nem volt soha ilyen tehetséges. Nem vallottam be semmit még ekkor sem. Nem akartam, hogy tudja. Én nem tudom többé megérinteni a korlátot, pedig régen az volt a kedvencem. Egy hét múlva közölte, hogy mivel midig kerültem a korlátot szeretné, ha megpróbálnám. Bár tiltakoztam, ő odaállított és felparancsolt a szerre. Csak álltam a korlát előtt és azt az egy másodpercet láttam, mikor leestem és a földön feküdtem. Szinte újra éreztem a szégyent és a fájdalmat. Aztán hátul megszólalt valaki: Hajrá, meg tudod csinálni!

 

   És akkor… Ugrottam és elkaptam a korlátot és pörögni kezdtem. Csináltam egy jagert és tripla hátra szaltóval érkeztem le. Amikor elengedtem a korlátot, ugyanazt éreztem, amit régen. Olyan érzés, mintha a korlát a harmadik karom lenne. A levegőben való pörgésnél éreztem, ahogy hasítom a levegőt, szinte láttam a többiek döbbent tekintetét.

 

   És igen! Újra az voltam, aki; és nem féltem többé. Igen! Kiléptem a komfortzónámból; abból, ami a baleset után keletkezett, ami megóvott a külvilágtól, de elvette tőlem azt az egy dolgot, amit világ életemben szerettem. A szertornát. Azóta sem tudom abbahagyni. Legszívesebben minden nap két-három órát töltenék el a levegőben való pörgéssel és mosolyognék, nem is, vigyorognék, mert megcsináltam, mert képes vagyok rá, mert a félelem többé nem szab határt a tetteimnek, az akaratomnak! És legfőképpen nem korlátoz abban, hogy érezzem, mennyire hatalmas, tudó és érző ember vagyok.


Az írás a 2017.évi Richter Terézanyu pályázaton az Őstehetség Díjban részesölt

10ker-AD-700x100