• Hó nélkül is volt játék

    Hó nélkül is volt játék

    A reggeli eső fél tizenegy körül már elállt, sőt, még a nap is ki-kikandikált a felhők közül. A hóemberek azonban még a relatív melegtől sem féltek, énekszóval, gyerekek kíséretével érkeztek a Kőrösi Csoma sétányra, a szökőkúthoz. Bővebben...
  • Disznóvágás – csak a felétől

    Disznóvágás – csak a felétől

    Igen, a Csősztoronyba már csak a letisztított és félbe vágott, mintegy mázsás disznó két fele érkezett meg, s a hagyományos disznóölési ceremónia innen folytatódott. Bővebben...
  • 1
  • 2
Napi kiemelt
2012
okt.
02

Újra zengett a Hangár

Írta: Oszvald György

hangr plakt-leadA Kőrösi Kulturális Központ az elmúlt szezonban kezdeményezte fiatal, elsősorban bemutatkozni vágyó rock bandák fellépési lehetőségének biztosítását a KÖSZI-ben, méghozzá profi fény és hangtechnikával. A nyári szünet után újra kinyitotta kapuit a Hangár!

 

 

Ismét dübörgött a rock a KÖSZI-ben szeptember 29-én. A szervezők követték a tavalyi gyakorlatot, hogy a kezdő, helyüket kereső zenekarok mellett a már rutinos, ismert, mondhatni profi bandáknak is helyet adjon. Az előbbi kategóriát ezúttal a Pedig együttes, utóbbit a rangos elismerésekkel is bíró Anna & the Barbies fémjelezte.

 

4hangar 248

A Pedig zenekar

 

   Szimpatikus poénkodással, ám egy fontos információ megosztásával nyitott a Pedig zenekar. Egyfelől megkérdezték, kinek köszi, persze ez amolyan nyílt titok volt, hiszen Morassy László, a Hangár szellemi atyja a felvezetőjében elmondta, régi ismeretség köti őt a zenészekhez. Volt egy rácsodálkozás arra is, hogy nemcsak hangosítják őket, de fényben fognak zenélni. Ez igen, nem mindennapi élmény! Az infó pedig, hogy télre elkészül a CD-jük, a címe: Amit kifújsz. Igen, amit kifújsz, így egyszerűen.

 

   4hangar 081Aztán a fiúk a húrok közé csaptak. Nagyon kemény dob és basszus szólalt meg, egy parádés gitárral. Ha eltekintünk attól, hogy az emberi hang is egy hangszer, nyilvánvaló, hogy dallamot szolgáltató eszköz ilyenformán csak két darab volt: a gitár és basszus. Ja, hogy a dobok is képesek többfél magasságú hangot kiadni? Jó, akkor pontosítok: a gitár dallamhangszer.

 

   A Pedig zenéjének egyik alapja a megbízható, nagyon pontos ritmika. Erre épülve szólalnak meg a dallamok, és láss (vagy inkább hallj!) csodát, tele van a színpad muzsikával. Ebben a kemény rock műfajban ez a csodálatos: négy ember varázsol valami nagyon szépet a színpadra, a hangfalakba, a fülünkbe. 4hangar 162Repertoárjuk alapjaiban hard rock számokból áll, de nem idegen tőlük a játékos ska elemek vagy éppen a rap alkalmazása sem. Néhol eléggé alternatív zenei jegyeket is beépítettek a muzsikájukba.

 

   Hadd részletezzek egy picit! A gitár mind a szólókban, mind az akkordozásban kiváló. Amikor „imprózik” – mondtuk ezt ifjú korunkban, anno – nagyon szépen variálja a dallamot, bele-bele szőve egy éppen a kellő helyen megszólaló akkordot.  Amikor meg ének van és a harmónia kell, mert az ének viszi a dallamot, nagyon szépen telít a kíséret. No, ezért írtam elébb, tele van a színpad zenével.

   4hangar 077Az éneknél egy meglátásom van. Néhány számban jó lenne, ha két-három hanggal magasabb hangfekvésben is megpróbálnák a hangszerelést. Hiszem, hogy kifér a torkán és szebb, csillogóbb lenne a hanga a magasabb regiszterben.

   Egy színpadi elemet is ki kell emelni, ez pedig a következetesen görnyedt, előrehajoló előadásmód. Az biztos, hogy egy bel canto* előadáshoz szokott operaénekes belepistulna, ha így kellene egy alsó egyvonalas C-t kiénekelni, itt ez nem gond. Ugyanakkor látványelemnek ki váló, főleg úgy, hogy a gitár és a basszus igencsak szolídan mozdul meg a színpadon.

 

   A basszus megbízhatóan stabil, kellemes meglepetés volt, hogy nem csak a sima alaphangokra korlátozódott, de dallamsorok is megszólaltak, a szükséges mértékig változatos ritmusképletekkel.

 

4hangar 101

 

   A címadó dalról annyit mondanék, hogy piszok jó! Enyhén rap-es beütésű, izgalmas a ritmika, szépek a váltások a főtéma és refrén között.

   És egy fontos információ. A „Kelj fel Moszkva tér"-refrénnel rendelkező nóta nem ezt a címet viseli! Az opus valódi címe: Zuhany. Kéretik így használni, ha mégis a refrént említik címként! Persze, azért ezt a sort bárki üvöltheti torkaszakadtából…

 

A cikkrészlethez képgaléria tartozik - ITT

 

***


A kezdés előtti beállásnak köszönhetően, a Pedig után egy bő fél óra kellett csak az átszereléshez. A néhány fős, javarészt hozzátartozókból álló Pedig-táborhoz egy durván száz fős Anna & the Barbies rajongó csapat csatlakozott, várva az este fő attrakcióját.

 

4hangar 326

Anna & the Barbies

 

  Nos, nem kellett soká várakozni. Elsötétült a terem, a majdnem teljes sötétségben halk, pszichedelikus attitűddel bíró zenei felvezetés kezdődött. A fénypultról lassan tolták feljebb és feljebb a fényerősséget, ezzel párhuzamosan lett keményebb a zene. Eközben, szinte észrevétlen settenkedett a színpadra Anna, egy félig boszorkányra, félig szado-mazo dominára hajazó, egyébként fantasztikus jelmezben. Egy ponton aztán berobbant a zene, óriási ritmus és stílusváltás következett. 4hangar 328A nem túl hosszú etűd után sajátos köszöntő következett! „Az előző zenekar nagyon megtisztelt minket, a gratulációjuk mellé egy üveg fehér rumot ajándékoztak nekünk. No, ki akar egy kortyot?” – kérdezte Anna. Hát persze, hogy mindenki! Jött az itatás, tényleg ütős volt a nedű. A belépő óriási volt, hozta az alaphangulatot. Fergeteges rock ’n roll számmal hangolták tovább a közönséget, akik abszolút vevők voltak a show-ra! Merthogy a vérnyomást 200-ra emelő parádés zene mellett pompás show műsort csinált Anna. (A sportban úgy mondanánk, hátán viszi a csapatot.) Mozgása, dinamikája (néhol a hangja is), mimikája többször is a rocknagyit, Tina Turnert idézte. Ugyanakkor ezer arcát mutatta a kedves, anyásan mosolygó, máskor kacéran kacsintó, vagy éppen a szexuális szabadosság határait súroló mozdulatokkal, kiszólásokkal. Egy pillanatra sem állt le, s a pihenésnek is sajátos módját választotta. Lekászálódott a színpadról, leült a nézőtér közepén: „No gyertek, üljetek ide mellém, szép körbe, kedveseim! Hahó! Ez egy rendes hely, abszolút tiszta padló, no feküdjünk le, úgy, úgy, heveredjetek mellém és énekeljetek velem!” – hergelte a közönséget. És lőn! A bátrabbak közben nekivetkőztek, néhány srác félmeztelenül, egy leányzó póló nélkül élvezte az eszméletlen show-t! (Megjegyzem, mind a zenészek, mind a „hangosztály” fantasztikusan dolgoztak eközben: egyetlen pillanatra sem ment el a hang, az éppen adott ritmus úgy, olyan pontosan ketyegett, mint az atomóra! De néhány gondolatot még feldobok ezekről a dolgokról is.)

 

4hangar 600

Egy kis ,,pihenő" a rajóngók köözött


4hangar 1145

Közös léggitárparádé a legjobbakkal

 

  Az első harmadban egyértelmű volt a program szerkesztése: a dögös, pergő ritmusok után valami gyönyörűség, egy lassú szám következett. Kellett is a pihenő, mert Anna karján, vállán a fel-felvillanó generál-fehér fényben megcsillant az izzadtság; őrület, hogy mit produkált! Mind a kilométer, mind a „gimnasztika” óriási energiákat emésztett fel! 4hangar 497Hallgattam a zenét, s azon gondolkodtam, be kell-e szuszakolni valamilyen skatulyába a stílust? Merthogy rock, heavy metal, rockabilly, punk-rock, R ’n’ B, rap elemek váltakoztak, néhol még hip-hop is megjelent. Úgy döntöttem, nem foglalkozom ezzel: azt könyveltem el magamnak, hogy egy élvezhető, dallamos, szögletes de lüktető ritmikájú, néhol lírai, többségében rap alapra (arra a jobbik fajtára, nem a gettó félére) írt rendkívül igényes(!) és szerethető muzsikát mutattak be. Nekem nagyon bejött ez a „mix”!

 

   Használtam itt egy szót, egy jelzőt, tettem a nyomaték kedvéért egy felkiáltó jelet is. Mert ne feledjük, miközben közvetlen kontaktusa van Annának a közönséggel, felszólítja őket egy kis játékra, speciel léggitározásra sörösüveg segédeszközzel, egy pillanatig nem feledi, hogy ott a füles, eddig dumálhatok, de itt a dallam, itt már énekelni kell! Egy szemvillantás a zenésztársaknak, s tudják jól (mondanám fél akkordból is megértik egymást), itt jön a váltás. 

   4hangar 658Anna átöltözése egy lassú szám – Teszt – után (s ez is egy zseniális show-elem) egy kicsit más zenei világot is hoz, de alapjában nem változik a stílus. A lassú, érzelmes, a nyitószámra hajazó kezdés csak a látszat: néhány ütem után robban a bomba: az egyszerre belépő basszus, dob és gitár „szétlövik” az agyat, áthangolják a szív ritmusát! Innentől eszméletlen kemény rock következik! A kicsit punkos elemeket felvonultató hangzások közben azért be-becsempészik a nyitány pszichedelikus hatású akkordjait!  

 

   Ez a csapat már nem a „garázszenekarok” szintjén áll. Attól a világtól bőven több, vérprofi csapat muzsikál a KÖSZI színpadán! Kiváló komponálás, megismétlem, magas fokú igényesség jellemzi a zenéjüket. Az nem a technikának köszönhető, ha egy apró, két ütemes orgona dallam éppen ott és akkor szólal meg, amikor kell, mert annak ott az a szerepe, hogy egy akkord kicsengését vigye tovább.

 

   Hadd ne dicsérjem ennyire őket, még valaki azt hinné, fizetett tollnok vagyok. Pedig erről szó sincs! Egyszerűen elvarázsolt a profizmusuk többsíkú megjelenése. És a hatás alól nehezen tudom kivonni magam! Talán nem is akarom…

 

 

A cikkrészlethet képgaléria tartozik - ITT

 

fotó: 10kerkult.hu/OGY


*/ A bel canto egy olasz operai kifejezés (jelentése: szép ének), amely olyan éneklési technikát jelent, ami a tökéletes dallamformálást helyezi az előadás középpontjába. A hang mozgékonyságán, a hangképzés kiegyenlítettségén alapul.

 

Kőbánya

Hó nélkül is volt játék

Hó nélkül is volt játék

2017.12.17. | Oszvald György

A reggeli eső fél tizenegy körül már elállt, sőt, még a nap is ki-kikandikált a felhők közül. A hóemberek azonban még a relatív melegtől sem féltek, énekszóval, gyerekek kíséretével érkeztek a Kőrösi Csoma sétányra, a szökőkúthoz.

Művelődés

A játéknak nincs felső korhatára!

A játéknak nincs felső korhatára!

2017.12.10. | Oszvald György

Új létesítménnyel gyarapodott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai könyvtára. Játékszobát avattak december 1-jén, amelyben kicsik, nagyok együtt múlathatják az időt, ha olvasás közben netán egy kis változatosságra vágynak. Vagy...

Budapest

Közlekedési változások péntek délután Budapesten

Közlekedési változások péntek délután Budapesten

2017.12.15. | szerk

Változik több járat közlekedése a Jobbik péntek délutáni demonstrációja miatt – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

Magyarország

Mátyás király emlékév lesz 2018

Mátyás király emlékév lesz 2018

2017.12.11. | Oszvald György

Mátyás király emlékévet hirdet 2018-ra a nemzetpolitikai államtitkárság – jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Suli

Nagyszekundot léptek Pókáék

Nagyszekundot léptek Pókáék

2017.12.17. | lapszemle

Terjeszkedik a Póka Egon vezette Kőbányai Zenei stúdió. Könnyűzenei képzés indul a stúdió közreműködésével a Debreceni Egyetemen.

Sport

Vereség a franciáktól = kiesés a kézilabda vb-ről

Vereség a franciáktól = kiesés a kézilabda vb-ről

2017.12.10. | szerk

A magyar női kézilabda-válogatott 29-26-ra kikapott Franciaország csapatától a németországi világbajnokság nyolcaddöntőjében, vasárnap Lipcsében, így elbúcsúzott a tornától – jelentette Rodics Dániel, az MTI különtudósítója.

Szerintem

  • Freudi elszólás

    Somlyódy Csaba írt egy cikket munkásszállók lehetséges kőbányai építéséről, s kiposztolta a facebook közösségi megosztó oldalra. Szinte órák alatt kialakult egy „kommentháború” a cikk nyomán, ahol már javarészt egymással vitatkoznak a hozzászólók. Nemrég Kovács Róbert is reagált egy bejegyzésre:

    Bővebben...

  • A hét műtárgya
  • A hét képe
  • A hét írása

Királyilakosztályba… Király, Királyné és Őrök 

 vigado tita 004

 

E. Szabó Margit alkotása  

 

 fotó: Oszvald György

  Köszi, most nem

NSV 20th MERKAPT 1133

A fotó a 2017. évi tavaszi Nagy Sportágválasztón készült

 

 fotó: Oszvald György 

Riczu Sára: Éld meg!

 

   Régen szerettem a szertornát. Úgy igazából. Nem csak nézni, hanem csinálni is. Az iskolámban külön edzésre is jártam; azonban egy nap az egész osztály előtt leestem a korlátról. Rosszul érkeztem és kiment a bokám, valamint eltörtem a csuklóm. Utána mindig összesúgtak mögöttem…

 

   Soha többet nem érintettem meg tornaszert. Ami a legdühítőbb volt az egészben az az, hogy magamra voltam mérges. Meg a tanárnőre. Mindketten tudtuk, hogy még nem tökéletes az a mozdulat, mégis bemutattatta velem.

 

   Azóta félek. Mintha egy láthatatlan fal lenne köztem és a szerek között. Valami, ami távol tart tőlük, ami megfékez. Olyan erős, hogy nem tudok tenni ellene. Valamikor voltam valaki. Valaki, aki nagyon jó volt valamiben. Valamikor. És ez már elmúlt. Én már sosem leszek az a lány, akire a fiúk felnéznek, mikor három méterre a földtől szaltót ugrik. Sosem fognak már rám emlékezni. Csak egy lány voltam, aki jó volt a sportban, aki erősebb volt a legtöbb fiúnál, aki szerette azt, amit csinált.

 

   A balesetet követő évben iskolát váltottam. Sokkal jobb volt így, hiszen senki nem tudta, milyen remek voltam régen. Nem is mondtam nekik. A tornaórákra, amikor szertornáról volt szó, mindig béna kifogásokat kerestem… Nyújtani viszont azóta is nyújtok, tehát igencsak hajlékony vagyok. Az egyik órán, amikor kosárlabdáznunk kellett volna, a tanár úr kihozatta a srácokkal a szőnyeget, a gerendát és a korlátot. A szekrényt később cipelték ki. Megijedtem, hiszen nem volt felmentésem, a többi kifogást pedig már sokszor ellőttem az elmúlt időszakban. Nem tudtam mit kitalálni. Szerencsémre az óra első fele erősítéssel és nyújtással telt. Éppen spárgában ültem, mikor a tanár úr a régi sportomról érdeklődött. Hazudnom kellett. Azt mondtam, kiskoromban balettoztam, és azóta hajlékony vagyok. Láttam, hogy nem hiszi el, de nem faggatott tovább.

 

   Aztán kezdtük a valós tornát. Gerendán és szekrényen bénának mutatkoztam. Mindent igyekeztem elrontani, de sajnos még így is jobban ment, mint a többieknek. Aztán a szőnyegre kerültem. Bukfencezni és cigánykerekezni kellett. A többieknek… Engem félrehívott a tanár úr, megkért, hogy próbáljam meg a kézenátfordulást. Eljátszottam, hogy nem tudom mi az, tehát annyi időt nyertem, míg elmagyarázta. Egyébként 10 éves korom óta tudom ezt az elemet. Sikerült végrehajtanom. Aztán egyre többet kért; már a szuplénál tartottunk. Azt mondta, hogy előképzettség nélküli diákja még nem volt soha ilyen tehetséges. Nem vallottam be semmit még ekkor sem. Nem akartam, hogy tudja. Én nem tudom többé megérinteni a korlátot, pedig régen az volt a kedvencem. Egy hét múlva közölte, hogy mivel midig kerültem a korlátot szeretné, ha megpróbálnám. Bár tiltakoztam, ő odaállított és felparancsolt a szerre. Csak álltam a korlát előtt és azt az egy másodpercet láttam, mikor leestem és a földön feküdtem. Szinte újra éreztem a szégyent és a fájdalmat. Aztán hátul megszólalt valaki: Hajrá, meg tudod csinálni!

 

   És akkor… Ugrottam és elkaptam a korlátot és pörögni kezdtem. Csináltam egy jagert és tripla hátra szaltóval érkeztem le. Amikor elengedtem a korlátot, ugyanazt éreztem, amit régen. Olyan érzés, mintha a korlát a harmadik karom lenne. A levegőben való pörgésnél éreztem, ahogy hasítom a levegőt, szinte láttam a többiek döbbent tekintetét.

 

   És igen! Újra az voltam, aki; és nem féltem többé. Igen! Kiléptem a komfortzónámból; abból, ami a baleset után keletkezett, ami megóvott a külvilágtól, de elvette tőlem azt az egy dolgot, amit világ életemben szerettem. A szertornát. Azóta sem tudom abbahagyni. Legszívesebben minden nap két-három órát töltenék el a levegőben való pörgéssel és mosolyognék, nem is, vigyorognék, mert megcsináltam, mert képes vagyok rá, mert a félelem többé nem szab határt a tetteimnek, az akaratomnak! És legfőképpen nem korlátoz abban, hogy érezzem, mennyire hatalmas, tudó és érző ember vagyok.


Az írás a 2017.évi Richter Terézanyu pályázaton az Őstehetség Díjban részesölt

10ker-AD-700x100