• Identitás-őrzés és az egyformasági trend

    Identitás-őrzés és az egyformasági trend

    A Kőrösi galéria adott otthont a német származású kőbányai művészek Öt nemzet lovagja címet viselő kiállításának. A megnyitót június 16-án tartották, amelyen Feledy Balázs művészettörténész méltatta a kiállítókat, s műveiket. Bővebben...
  • 1
Napi kiemelt
2012
okt.
01

Ének a téren – a zene világnapja

Írta: Oszvald György

zenevilnap 047leadA kerület általános iskolák kórusainak tagjaiból szerveződött egyetlen, kétszáz fős énekkar és a Tutta Forza zenekar trombitásai voltak a szereplői a zene világnapja tiszteletére rendezett közös éneklésnek.

 

 

   Az ünnepi eseményt immár hagyományosan a KÖSZI előtti téren rendezték meg. Az énekkar a művelődési intézmény lépcsője köré állt fel, velük szemben és két oldalt elhelyezkedve pedig a hozzávetőlegesen azonos létszámú érdeklődők álltak.

 

zenevilnap 068

 

   Pontban délután négy órakor felcsendültek a trombiták, fanfárok, jelezve, az ünnep kezdetét. „Az UNESCO Nemzetközi Tanácsa Yehudi Menuhin kezdeményezésre emelte október 1-jét A zene világnapja rangjára. Ez a nap a zeneművészet legnagyobb alakjaira emlékeztet, segíti a különböző kultúrák zenéinek jobb megismerését” – tudhatjuk meg, ha e nap történetére, nevére rákeresünk az interneten.

 

   zenevilnap 241Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere azt emelte ki megnyitójában, hogy a zene végigkíséri életünket, velünk van a filmekben, a reklámokban. „Az édesanya altatót énekel a kicsijének, zenével ünneplünk, zenére mulatunk egy-egy esküvőn, és bizony, a szomorú napoknak is a zene a kísérője” – mutatta be a zene szerepét, helyét a mindennapokban.  

 

   Felcsendült az ének, egy magyar népdal, az Érik a szőlő, hajlik a vessző kezdetű dal hangzott el elsőként. A programban ezután egy hatalmas ívet felölelő, magyar és külföldi szerzők műveit, ezzel együtt különféle korszakokat és stílusokat bemutató hangverseny következett, benne a Nox együttes Eskü című átiratával. A kórus élén az egyes iskolák énektanárai, karvezetői vezényelték a műveket.

   zenevilnap 049Az ünnep létrejöttéről, a művek kiválasztásáról Bartháné Ábrahám Katalint (képünk), a Szent László Gimnázium karvezetőjét, az ünnep egyik szervezőjét kérdezte a 10kerkult.hu.

   Említette, kevés idő volt a felkészülésre. Hogyan oldották meg mégis a próbákat, hogyan szervezték meg a mai napot?

   Valójában még az elmúlt tanév végén elkezdtük a felkészülést. Tartottunk egy évzáró megbeszélést májusban, s a dalok nagy részét már akkor kiválasztottuk. A szorgalmasabb énektanárok elkezdhették a betanítást, de volt közben egy nyári szünet, ami azt is magával hozta, hogy változtak a kórusok, sőt, egy kicsit a repertoár is. Így igazából azt mondhatom, szeptember első napjaiban kezdődött el az igazi munka.

 

   Hogyan választottak ki a zeneirodalom számtalan művéből húsz-huszonöt percnyi anyagot és miért éppen azokat, amik itt szerepeltek?

   Ez egyszerű. Az alap egy népdalcsokor, ez mindig van, a többi egy ötletelés, a kollégák javasolnak műveket. Figyelembe veszik, hogy könnyen tanulhatók legyenek, részben kötődjenek a tananyaghoz is, vagy akár a karvezetők éppen tanítják valamelyiket. Mindig van egy komolyzenei vonal és egy könnyedebb anyag is…

 

   Mint például a jelenkor magyar könnyűzenei termése. Belefér-e a popzene az ünnepi hangulatba?

   Igen énekeltünk a Nox együttestől is. Egy kizárólagosság van, hogy igényes mű legyen a kiválasztott.

 

zenevilnap 010   

   Az ünnepi hangverseny végén kedves jelenet következett. Kovács Róbert egy-egy szál sárga rózsával köszönte meg a betanító karvezetők munkáját. Szerkesztőségünk pedig kisebb gyerekcsoportokat szólított meg, a kórustagok véleményét tudakolván néhány témában. zenevilnap 148A véletlen a Szent László Általános Iskola tanulóit hozta utunkba, tőlük azt kérdeztük, nehéz volt-e felkészülni a mai napra? Egymás szavába vágva mondták, hogy a dalok nagy részét a kóruspróbákon, a beéneklés során tanulták meg. „A népdalok felét tudtuk, így egy hét alatt sikerült teljesen betanulni ezeket” – mesélte egyikük nagy lelkesedéssel. Egy másik leányzó a Nox dalt említette, szerinte ez is könnyű volt, egy hét alatt végeztek vele.

 

   Kicsit odébb két beszélgető apróságot „zavartunk meg” kérdéseinkkel. Kiderült, ők a Harmat Általános Iskola tanulói. Nekik az angol dalt volt a legnehezebb megtanulni, a legkönnyebb feladatot pedig a Nox Esküje jelentette, „mert magyar a szövege és sok helyen hozzá lehetett férni” – magyarázták. Ez a kedvencünk, mondták egyszerre.

 

   zenevilnap 023Nem állítjuk, hogy ez egy mélyreható utóvizsgálat volt, de arról meggyőztek a vélemények, hogy a tanárok jól választottak, kicsiknek, nagyoknak egyaránt tetsző és könnyen tanulható dalokat választottak ez évben!

 

 

 

 

fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Kőbánya

Szent László Díj és más kitüntetések átadása

Szent László Díj és más kitüntetések átadása

2017.06.23. | Oszvald György

Gyorshír - Ünnepélyes testületi ülésen adta át Kovács Róbert polgármester június 22-én Kőbánya elismeréseit azoknak, akik munkájukkal, szellemiségükkel gazdagították szűkebb pátriájukat, s elősegítették, hogy a kerület híre, megítélése tovább javuljon, fejlődjön.

Művelődés

Identitás-őrzés és az egyformasági trend

Identitás-őrzés és az egyformasági trend

2017.06.26. | Oszvald György

A Kőrösi galéria adott otthont a német származású kőbányai művészek Öt nemzet lovagja címet viselő kiállításának. A megnyitót június 16-án tartották, amelyen Feledy Balázs művészettörténész méltatta a kiállítókat, s műveiket.

Budapest

Ingatlanpiaci körkép – Budapest

Ingatlanpiaci körkép – Budapest

2017.06.15. | szerk

A legtöbben bizonyára emlékszünk még azokra a folyamatokra, amelynek részeként 2016 nyarán ijesztő tendenciákat tapasztalhattunk az ingatlanpiacon. A kedvezőbb gazdasági környezetben az ingatlanpiac nemcsak feléledt, de egyre divatosabbá kezdett válni...

Magyarország

Nem drágulnak a kenyerek

Nem drágulnak a kenyerek

2017.06.19. | Oszvald György

Várhatóan nem emelkednek a kenyérárak amiatt, mert megváltozik a felhasznált alapanyagok aránya, így például a teljes kiőrlésű kenyerek és a rozskenyerek összetétele, miközben a fogyasztók jobb ízű termékeket kapnak –...

Suli

Mikszáth nyomában

Mikszáth nyomában

2017.06.22. | szerk

Iskolánk idén harmadik alkalommal vitt el hetedik évfolyamos tanulókat határainkon túl élő magyarlakta vidékekre kirándulni. Az előző két alkalomtól eltérően ebben az évben nem Székelyföldre, hanem a Felvidékre szerveztünk utazást....

Sport

Mi lesz veled kőbányai Halloween-run?

Mi lesz veled kőbányai Halloween-run?

2017.06.22. | szerk

A budapesti futó sportesemények számának csökkentéséről döntött rendeletmódosítással a Fővárosi Közgyűlés június 21-ei ülésén.

Szerintem

  • Most akkor készen van vagy mégsem?

    Senki ne higgye, hogy kötözködni akarok, vagy, hogy a sértettség beszél belőlem, mert nem szólt senki az új ügyfélkozpont átadásának időpontjáról. Szó sincs róla, túl vagyok rajta. Az írásban közölt fotót február 14-én készítettem 16.41 perckor, egy 217-es buszból. A busz éppen kifordult az Állomás utcából és a kereszteződésben a forgalom-irányító lámpa zöld jelzésére várt. Az utolsó pillanatban exponáltam, mert éppen a busz mögé kanyarodott egy másik, s takarta a látványt.

    Bővebben...

  • A hét műtárgya
  • A hét képe
  • A hét írása

Királyilakosztályba… Király, Királyné és Őrök 

 vigado tita 004

 

E. Szabó Margit alkotása  

 

 fotó: Oszvald György

 Hadd simogassam meg!

 RG egvaros Csorna 028

A fotó a Richter Egészségváros csornai eseményén készült 

 fotó: Oszvald György 

Riczu Sára: Éld meg!

 

   Régen szerettem a szertornát. Úgy igazából. Nem csak nézni, hanem csinálni is. Az iskolámban külön edzésre is jártam; azonban egy nap az egész osztály előtt leestem a korlátról. Rosszul érkeztem és kiment a bokám, valamint eltörtem a csuklóm. Utána mindig összesúgtak mögöttem…

 

   Soha többet nem érintettem meg tornaszert. Ami a legdühítőbb volt az egészben az az, hogy magamra voltam mérges. Meg a tanárnőre. Mindketten tudtuk, hogy még nem tökéletes az a mozdulat, mégis bemutattatta velem.

 

   Azóta félek. Mintha egy láthatatlan fal lenne köztem és a szerek között. Valami, ami távol tart tőlük, ami megfékez. Olyan erős, hogy nem tudok tenni ellene. Valamikor voltam valaki. Valaki, aki nagyon jó volt valamiben. Valamikor. És ez már elmúlt. Én már sosem leszek az a lány, akire a fiúk felnéznek, mikor három méterre a földtől szaltót ugrik. Sosem fognak már rám emlékezni. Csak egy lány voltam, aki jó volt a sportban, aki erősebb volt a legtöbb fiúnál, aki szerette azt, amit csinált.

 

   A balesetet követő évben iskolát váltottam. Sokkal jobb volt így, hiszen senki nem tudta, milyen remek voltam régen. Nem is mondtam nekik. A tornaórákra, amikor szertornáról volt szó, mindig béna kifogásokat kerestem… Nyújtani viszont azóta is nyújtok, tehát igencsak hajlékony vagyok. Az egyik órán, amikor kosárlabdáznunk kellett volna, a tanár úr kihozatta a srácokkal a szőnyeget, a gerendát és a korlátot. A szekrényt később cipelték ki. Megijedtem, hiszen nem volt felmentésem, a többi kifogást pedig már sokszor ellőttem az elmúlt időszakban. Nem tudtam mit kitalálni. Szerencsémre az óra első fele erősítéssel és nyújtással telt. Éppen spárgában ültem, mikor a tanár úr a régi sportomról érdeklődött. Hazudnom kellett. Azt mondtam, kiskoromban balettoztam, és azóta hajlékony vagyok. Láttam, hogy nem hiszi el, de nem faggatott tovább.

 

   Aztán kezdtük a valós tornát. Gerendán és szekrényen bénának mutatkoztam. Mindent igyekeztem elrontani, de sajnos még így is jobban ment, mint a többieknek. Aztán a szőnyegre kerültem. Bukfencezni és cigánykerekezni kellett. A többieknek… Engem félrehívott a tanár úr, megkért, hogy próbáljam meg a kézenátfordulást. Eljátszottam, hogy nem tudom mi az, tehát annyi időt nyertem, míg elmagyarázta. Egyébként 10 éves korom óta tudom ezt az elemet. Sikerült végrehajtanom. Aztán egyre többet kért; már a szuplénál tartottunk. Azt mondta, hogy előképzettség nélküli diákja még nem volt soha ilyen tehetséges. Nem vallottam be semmit még ekkor sem. Nem akartam, hogy tudja. Én nem tudom többé megérinteni a korlátot, pedig régen az volt a kedvencem. Egy hét múlva közölte, hogy mivel midig kerültem a korlátot szeretné, ha megpróbálnám. Bár tiltakoztam, ő odaállított és felparancsolt a szerre. Csak álltam a korlát előtt és azt az egy másodpercet láttam, mikor leestem és a földön feküdtem. Szinte újra éreztem a szégyent és a fájdalmat. Aztán hátul megszólalt valaki: Hajrá, meg tudod csinálni!

 

   És akkor… Ugrottam és elkaptam a korlátot és pörögni kezdtem. Csináltam egy jagert és tripla hátra szaltóval érkeztem le. Amikor elengedtem a korlátot, ugyanazt éreztem, amit régen. Olyan érzés, mintha a korlát a harmadik karom lenne. A levegőben való pörgésnél éreztem, ahogy hasítom a levegőt, szinte láttam a többiek döbbent tekintetét.

 

   És igen! Újra az voltam, aki; és nem féltem többé. Igen! Kiléptem a komfortzónámból; abból, ami a baleset után keletkezett, ami megóvott a külvilágtól, de elvette tőlem azt az egy dolgot, amit világ életemben szerettem. A szertornát. Azóta sem tudom abbahagyni. Legszívesebben minden nap két-három órát töltenék el a levegőben való pörgéssel és mosolyognék, nem is, vigyorognék, mert megcsináltam, mert képes vagyok rá, mert a félelem többé nem szab határt a tetteimnek, az akaratomnak! És legfőképpen nem korlátoz abban, hogy érezzem, mennyire hatalmas, tudó és érző ember vagyok.


Az írás a 2017.évi Richter Terézanyu pályázaton az Őstehetség Díjban részesölt

10ker-AD-700x100