AD-blacklist1

2011
nov.
21

Egyfordulós választás lehet

valasztasA szokásos menetrend szerint, egyéni javaslatként nyújtotta be Lázár János a parlamentnek a meghatározó jelentőségű választásitörvény-javaslatot. A leendő Országgyűlés összetétele egy fordulóban dőlne el. Az elemzők szerint egyes részei visszaüthetnek a Fideszre.


A szokásos eljárást követve Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője egyéni indítványként nyújtotta be az Országgyűlésnek a párt választásitörvény-javaslatát, ami gyakorlatilag a kormány javaslata.


Néhány elem a tervezetből.
- Nemcsak a mandátumot nem szerző jelöltre leadott voksok számítanának töredékszavazatnak, hanem a győztes pártja is kapna, mégpedig az első és a második helyezett szavazatszáma közötti különbségnek megfelelő mennyiségűt. Ez azt jelenti, hogy ha a győztesre 40 ezren, a második helyezettre pedig 19.999-en szavaztak az egyéni választókerületben, akkor a mandátumot szerző politikus után 20 ezer töredékszavazat járna pártjának az országos listán (a konkrét esetben tehát eggyel több, mint a második helyezettnek).
parlament elosztas- A területi listák megszűnnének, így töredékszavazatok csak az egyéni választókerületekben képződhetnének, s azokat hozzáadnák a párt listás szavazatainak számához. Az országos listáról 93 mandátumot osztanának ki. A mostani 176 egyéni választókerület helyett a Lázár-javaslat alapján a jövőben 106 lenne, a számuk a fővárosban 32-ről 18-ra csökkenne, így például egy körzethez tartozna az I. és az V. kerület a VIII. és a IX. kerület egy részével. Pest megyében az eddigi tizenhat helyett tizenkét, míg a többi megyében kettő és hét közötti választókerületet alakítanának ki.
- A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok pártlistára szavazhatnának.
- A törvényjavaslat alapján listát az a párt állíthatna, amely – legalább kilenc megyében és Budapesten – minimum 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Ehhez választókerületenként ezerötszáz ajánlószelvényt kellene gyűjteni, azaz kétszer annyit, mint a hatályos szabályok szerint, igaz, a mostaninál nagyobb – majdnem kétszer akkora – választókerületekben.


Egy ígéret teljesül


A Nézőpont Intézet elemzője, Fodor Csaba szerint a választási rendszer reformja biztosítja a kisebb parlament létrehozását, s ezzel teljesíti a Fidesz egyik legfontosabb választási ígéretét. Fodor Csaba értékelése alapján az új választási rendszert négy szempont jellemzi: a stabil, egypárti kormánytöbbség kialakításának elősegítése, amelyre a tavalyinál kisebb párttámogatottsági különbségek esetén is nagyobb lehetősége lesz a győztesnek a mostaninál; az eddigi bonyolult rendszer részleges egyszerűsítése, továbbá a kisebbségi, illetve a határon túli magyarok képviseletének rendezése.


Kiszámíthatatlan hatás


valasztas2 patacsracvaros.huA Political Capital (PC) választási szakértője, László Róbert szerint „erődemonstráció” jellemzi a választásitörvény-javaslatot. A szakértő szerint a Fideszben nem sikerült felülemelkedni „az ellenfeleket már a nulladik fordulóban legyőzni kívánó reflexeken”, és nem biztos, hogy ennek a most kormányzó párt lesz a haszonélvezője. László Róbert kiemelte: a jelöltállítást súlyosan megszigorítják azzal, hogy az eddigi 750 helyett 1.500 szelvényt kell összegyűjteni az induláshoz, ám a területek (választókerületek) nagysága átlagosan csak bő másfélszer lesz nagyobb a jelenleginél. Könnyítést jelent ugyanakkor, hogy elegendő 27 jelölt (tehát 40.500 érvényes ajánlás) ahhoz, hogy egy párt listájára minden egyes szavazókörben szavazni lehessen. A hatályos rendszerben ugyan nem kellett ennyi (36.750 szelvény is elég volt), de azoknak le kellett fedniük az összes megyét és a fővárost, míg mostantól elég lesz 9 tetszőleges megyére és Budapestre koncentrálni. A szakértő szerint ezt a lehetőséget ügyesen kihasználhatják az együttműködésre képes ellenzéki erők.


László Róbert szerint a legfontosabb garanciák megjelennek a szövegben, de a mozgásteret mégiscsak az szűkíti a leginkább, hogy mindössze 106 kerületre kell beosztani az egész országot, méghozzá a megyehatárok átlépése nélkül. Ez azt eredményezi, hogy 12 megyében mindössze 2-4 egyéni kerület lesz, ez pedig kevés esélyt ad a manipulációra. Hozzátette: Budapesten és a nagyvárosokban azonban már bőven van erre „játéktér”, véleménye szerint erről árulkodik a fővárosi (szocialista képviselőkkel rendelkező) XIII. kerület északi részének a IV. kerülethez csatolása.
A szakértő szerint a kompenzációval kapcsolatban a „legdurvább” változat került be a törvényjavaslatba. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az egyéniben vesztes jelöltekre leadott szavazatokat adják hozzá az országos listás voksokhoz, hanem a győztesekre leadott, a mandátumszerzéshez már nem felhasznált szavazatok is idekerülnek. Úgy véli, kiegyenlített erőviszonyok mellett ennek minimális a jelentősége, ám egy többpólusú pártrendszerben kiszámíthatatlan lehet a hatása, és lehet, hogy azzal épp a Fidesz veszít majd.

 


(MTI)

(fotók: google.hu, patacsracvaros.hu, kormanyozz.hu)