Csak a bontás (?)
Mindenben a törvények szerint járnak el, sőt, olyan terheket is vállal a Kőbányai Önkormányzat, amelyek nem tartoznak a feladatkörébe – hangzott el a kőbányai bérlakás helyzetről szóló sajtótájékoztatóján május 31-én.
Jelentős sajtóérdeklődés kísérte azt a kerületi bérlakás-helyzetről szóló sajtótájékoztatót, melyet Kőbánya Önkormányzat hívott össze, ellensúlyozandó az országos médiában hosszabb ideje megjelenő híreket, elemzéseket. Ezek a cikkek elsősorban a tarthatatlan, drogtanyává züllött Hős utcai állapotokra, és a Bihari utcai tömbben lakó hat család meg nem hosszabbított bérleti szerződéseik miatti demonstrációkra (képviselő-testületi ülés, utcai tüntetés) szorítkoztak. Az önkormányzat a hátteret kívánta megvilágítani.
Kovács Róbert polgármester (képünk) egy közel egy órás prezentációban igyekezett bemutatni, hogy Kőbánya egy szociálisan érzékeny, a budapesti kerületek közül a legtöbb szociális bérlakást fenntartó, talán erején felül is vállaló önkormányzat.
2537 bérlakást kezel az önkormányzat, közülük 397 db üres, mert bontásra váró épületben vannak vagy teljesen lelakott állapotúak. A lakható bérlemények között 695 db-ra vonatkozik határozott időtartamú bérleti szerződés, közülük 133-nak lejárt a határideje 2017-ben.
A jóságos önkormányzat
– Amikor 2010-ben felállt az városvezetés, a számítások szerint 6-800 millió forintos hiánnyal vette át a lakásállományt, s így az első feladatok között szerepelt, hogy darabonként felmértük az összes bérlakást, meghatároztuk azokat a paramétereket (pl.: kor, műszaki állapot), melyekkel az adott ingatlan bír – mutatott fel egy vaskos, a felmérés eredményét dokumentáló kötetet a polgármester.
Kovács Róbert szólt arról, hogy nem minden kerületi önkormányzat működtet ilyen nagyságrendű bérlakás állományt, mert „nincs egyértelműen meghatározva a lakhatás biztosítása, nincs egzakt módon körül írva, hogy egy-egy települési önkormányzat milyen mértékben működtessen önkormányzati bérlakásokat”.
Ettől függetlenül Kőbányán az elmúlt két évtizedben az Élessaroknál egy 100 lakással bíró háztömböt építettek, de ilyen a Kolozsvári utcai bérlakás tömb is. Folyamatosan tervezik a kisebb nagyságrendű önkormányzati tulajdonban lévő lakások felújítását is.
A jóságos önkormányzat arra is figyel, hogy a városképi szempontoknak is megfeleljenek ezek a lakások, mivel „Kőbányán a város fejlődése azt hozta, hogy a munkahelyi és a lakófunkciók teljes mértékben összefonódtak.” – mondta Kovács és egy példát is említett. A Gyömrői út Budapest egyik legdinamikusabban átalakuló területe, számos ipari létesítménnyel. Közéjük több lakóépület ékelődik, bennük önkormányzati tulajdonú bérlakásokkal. „Ezen funkciókat tudatos városfejlesztési-, tervezési munkával igyekszünk szétválasztani; a Vasgyár utcában, az Alkér utcában, a Gyömrői úton számos lakóingatlant szüntettünk meg.” – majd hozzá tette, ezek a lakások vizesek, penészesek voltak, s ez jellemző az önkormányzati tulajdonú bérlakások jelentős részére, hiszen ezek akár az 1800-as évek végén vagy az 1900-as évek elején épültek.
A prezentáció ezen részét azzal zárta a polgármester, hogy „nem lehet más törekvésünk, minthogy megújítsuk a teljes lakásállományunkat.”
A továbbiakban Kovács Róbert szólt az önkormányzati bérlakáshoz jutás feltételeiről, a lakások díjáról és állapotáról. Ezen fejezet összekapcsolódott azzal is, hogy milyen mértékű az önkormányzati támogatás.
Egy szociális bérlakás önkormányzati díja 369 Ft/m2/hó, a piaci ár: 2243 Ft/m2/hó. A teljes lakásállományra vetített számítások alapján kiderül, hogy a támogatás 1,6 milliárd forint/év, s ehhez jön további 860 millió forint/év karbantartásra.
Megjegyezzük, itt zavar van a táblázatban, mert a diában szereplő karbantartási adat a támogatásnál szerepel. Elismerve, hogy sok esetben minősíthetetlen mértékű a lakásrongálás (lelakás), a karbantartás semmiképpen sem támogatás, hanem a tulajdonos kötelessége, még akkor is, ha a bérlőtől elvárhatók az önerőből végzett apróbb javítások.
Az pedig egy mások oldala a dolgoknak, hogy a normál, ütemezett és költségvetésben beállított karbantartási költség mellett mennyi pluszt jelent a bárlők hanyagsága, illetve hogyan kezelik ezt a fajta bérlői viselkedést. Kovács Róbert több diát is bemutatott, milyen állapotban vették át a bérlőtől a lakást. Valóban megdöbbentő, bár nem hisszük, hogy egy ilyen mértékű rombolást 2-3 nap alatt vitt végbe a bérlő.
Kovács Róbert elmondta, fontosnak tartják a dinamikus önkormányzati bérlakás-lakásgazdálkodást, hogy „ne élethosszig tartó, kőbevésett bérleti szerződéssel rendelkezzen mindenki.” Hozzá tesszük, ez a másik oldalról az egyre inkább alkalmazott határozott időtartamú bérleti szerződést jelenti.
Jelenleg kb. 500 család vár szociális bérlakásra.
Tanulságos okfejtés volt a prezentáció azon része, ahol is a polgármester azt mutatta be, hogy az összes önkormányzati bérlakásban élők mintegy 90%-a az elvárható társadalmi normák szerint él, vigyáz a bérleményre, azaz nincs velük probléma.
Jelenleg 11 épületben 336 lakást bont le az önkormányzat, a „cél a szegregátumok felszámolása, az életveszély elhárítása, stb.” És ide megint csak egy kérdés kívánkozik. Vajon mit rejt a mondatvégi, a felsorolásra utaló stb., azaz milyen egyéb okai lehetnek még a bontásnak?
Fontos része volt a tájékoztatónak, hogy 2017-ben 57 millió forint volt a bérlők tartozása, ebből a legnagyobb mértékű önmagában 11,7 millió forint, s a tartozások mintegy harmada 1 millió forint feletti. Végrehajtások során 33 lakást ürítettek ki.
Ugyanakkor az önkormányzat részletfizetési kedvezménnyel segíti az elmaradások teljesítését, sőt, adott esetben még a közös költséget is átvállaja.
A prezentáció általános részét egy rövid összegzés zárta Kovács Róbert polgármester.
Mi újság a Futrinka utcában?
Mint bevezetőnkben utaltunk rá, a Hős utca és a Bihari utca körüli bizonytalanságok, a sokszor egymásnak ellentmondó vélemények, az önkormányzati oldalról eleddig nulla kommunikáció indokolta a második részt. Konkrétan a hivatkozott két lakótömb körüli viták, cikkezések az önkormányzat további imázsrombolásának ellensúlyozását.
A Hős utca 15A és 15B épülete (képünk) kétségkívül romhalmaz, ám benne nemcsak a gátlástalan drogosok, alkoholizálók, munkakerülők és más kétes egzisztenciájú emberek élnek. Az önkormányzat már hosszabb ideje arra törekszik, hogy szanálásközeli állapotba hozhassa a tömböt. Például a bármilyen ok miatt üressé vált önkormányzati tulajdonú bérlakást befalazza, hogy megelőzze az önkényes, illegális beköltözést. Ugyanakkor még mindig jelentős mértékű a magántulajdonban lévő, jó állapotban lévő lakások száma.
Az itteni állapotokat az alábbi pontokban foglalták össze:
Nos, ebben központi kérdés volt a mi lesz a lebontott épületek helyén? Korábban szárnyra kapott a hír, hogy a szomszédságban lévő Nemzetvédelmi Egyetem, a TEK és a Készenléti Rendőrség dolgozói kapnak itt lehetőséget egy rekreációs központban regenerálódásra, sportolásra. A feltevéseket Kovács Róbert határozottan cáfolta, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a terület sportcélú hasznosítását tervezik. „Bárki igénye veheti majd a létesítményt” – hangsúlyozta. Elmondta azt is, hogy minden tulajdonossal, bérlővel személyes megbeszélésen egyeztetik a lehetőségeket.
A kormánytól kapott 2,1 milliárd forint elköltését úgy tervezik, hogy abból jusson a tulajdonosok kártalanítására is. Gondot okoz, hogy a magántulajdonban lévő 150 db lakásból az egyes ingatlanokban nem a tulajdonosok, hanem albérlőik laknak, s a felhalmozott adósság is jelentős.
*
Kovács Róbert a Bihari utcai lakótömb esetében arra hivatkozott, hogy az alapvető gond az volt, amikor az épületet egy városrehabilitációs kísérletbe vonták be 2007-2008-ban, s ennek során 700 millió forintot fordítottak rá: 500 milliót a kísérlet projekt keretéből, 200-at pedig saját forrásból.
Kovács az elődökre tolta a felelősséget, mi szerint csak a lakásokat újították fel; – 2015-16-ban derült ki, hogy életveszélyes az épület, a függőfolyosók, a tetőszigetelés, a beázások, a falak repedéseinek javítása elmaradt. Nemrég aládúcolták a függőfolyosókat, de ez csak átmeneti megoldás, bár a közvetlen életveszélyt elhárították. Hivatkozott arra is a bontás indoklásában, hogy már a kezdeteknél született egy szociológiai tanulmány.
„Mivel, mint már említettük – a vizsgált telepek zárványszerűen, katonai és rendőrségi létesítmények (Hős utca), illetve gyárak, raktárak (Bihari út) közé ékelődve helyezkedik el, megvizsgáltuk annak a lehetőségét is, hogy az ingatlanokat az önkormányzat valamelyik szomszédos tulajdonosnak adja el, és a vételárat a lakók máshol való elhelyezésére használja fel. Ennek nemcsak a zárványszerű elkülönülés megszűnése lett volna az eredménye, hanem ily módon lehetőség lett volna a magas lakásszámú, homogén összetételű területi koncentrátumból adódó kedvezőtlen társadalmi következmények felszámolására is. Sajnálatos módon azonban vizsgálódásunk időpontjában egyik szomszédos tulajdonos sem szándékozott a szóban forgó ingatlanokat megvásárolni. Ennek ellenére azt tanácsoljuk, hogy távlati célként az önkormányzat ne adjon fel azzal a célkitűzéssel, hogy a két, zárványszerűen elhelyezkedő telepet megszüntesse.”
Idáig idézte Weeber a tanulmány vonatkozó részét, de van tovább is. Íme:
„Amennyiben még mondjuk 10-15 év múlva is (azaz napjainkban -a szerek.) ilyen magas számban lesz szüksége hasonló színvonalú lakásokra, mindenképpen célszerűbb azokat kevésbé szegregált és területileg kevésbé koncentrált formában – például a még meglevő szegény és munkástelepi és „új” lakótelepi lakásállomány felhasználásával – üzemeltetni.”
Hadd jegyezzük meg, hogy Kovács Róbert korábban éppen arról beszélt, hogy 500 igénylő áll sorban szociális bérlakásért! Akkor most bontani kell tényleg, vagy a Ladányi-féle megfogalmazásban a „szükség van a bérlakásokra” kitételt értelmezni, még ha az egy helyen is van és nem szétszórva, és vállalni inkább egy felújítást. Ja, és hová is helyezzük el a felújítás időtartamára a bérlőket? Van most hipp-hopp kb. 80 felújított lakás? Ugye, nincs. Hát, ez az…
Az elhangzottakkal szemben áll Ladányi professzor tiltakozása, hiába erősködött Kovács Róbert, magyarázva, értelmezve Ladányi javaslatát, hogy a felújítás ellenére is, a Bihari utcai épületet 10-15 év múlva szanálnia kell az önkormányzatnak! (A Bihari utca 8/C épület jelenleg)
A Bihari utcai hat család kilakoltatására lényegében nem tért ki Kovács Róbert, egy-egy konkrét példát emelt csak ki, azoknál is meglehetősen egyoldalúan, s az általános indok az volt, hogy lejárt a határozott időtartamú bérleti szerződés, s mivel nem költöztek ki, jelenleg jogcím nélkül laknak bent.
Kovács Róbert polgármester hozta a szokásos formáját: bár szelíden, de kioktatta a sajtót, felhívta a média figyelmet arra, hogy bárki is nyilatkozott arról, hogy nem megfelelő cserelakást kapott volna, az „súlyos félrevezetés”.
– Az önkormányzat csak teljesen felújított, lakhatásra alkalmas lakást ad át, de nem feltétlenül olyan lakóépületben, ami mindannyiunk álma. De azzal főzünk, amink van – mondta.
Hangsúlyozta, ha a fedélnélküliség vagy az említett lakás közt kell választani, akkor szerinte az a helyes döntés, és mind a civil szervezetek, mind a média ebbe az irányba kell terelgessék a bérlőket, hogy a felújított lakást válasszák.
Márpedig a kérdés csak az, hogy miért nem fordított a sorrend? Azaz, először felújítok, s ezt a lakást mutatom meg az arra jogosult bérlőnek. Nehezen hihető, hogy egy valóban lakás céljára szolgáló, lakható lakást bárki szorult helyzetben visszautasítana, még ha a környezete nem is ideális!
Az ATV televízió kérdésére válaszolva kiderült, hogy a Bihari utca 8/C épületre 1-2 éven belül nincs elbontási kényszer. – Jelen pillanatban, az ismereteim szerint, a statikusok állandóan vizsgálják, hangsúlyozom, az épület lakható, hiszen aládúcoltuk. – közölte.
A kérdés folytatódott, s arra vonatkozott, hogy annak a hat családnak, akiknek semmilyen tartozása nincs, gyerekeik vannak, idős emberek, mi lesz így a sorsa? Kovács azzal indított, hogy nem tudja, hogyan lett hat, korábban csak három volt, közülük kettőnél, az önkormányzat jogszerű működését szem előtt tartva, nekik nincs más lehetősége, mint a lakás kiürítése után a folyamatban lévő pert lezárni a bíróság döntése szerint.
Egy másik esetnél – név nélkül ugyan, de – azt idézte, hogy hány hónapja nem fizetett lakbért egy ott lakó. – Ön szerint mi a megoldás? – kérdezett vissza, és sorolta, hogy 774 ezer forint tőkével, annak kamataival, s közel 500 ezer forint ki nem fizetett vízdíjjal tartozik a bérlő.
Megjegyezzük, nem tudni, hogy Kovács Róbert kiről beszélt? No, nem név szerint, mert nem az a lényeg. Hanem az, hogy a riporter kérdése arra a hat családra vonatkozott, akiknek nincs semmilyen tartozása. Mire válaszolt akkor Kovács ez esetben?
Ugyanis, az elmúlt hónapok eseményei szerint mind a hat család hangoztatta tartozásmentességét. Akkor közülük ennek az egynek mégiscsak egymillió forintot meghaladó tartozása van? Ő hazudott volna? Vagy Kovács nem ért magyarul? Vagy ért, csak szándékosan terelt, s nem a tartozás nélküli családokról válaszolt?
S ezek után, mellett még a sajtót is kioktatta? Na ne…
Mindennapos kép a Hős utca 15/A-ban
A Népszava, a Hír TV, a Hálózat alapítvány, majd a Klubrádió kérdései után szerkesztőségünk is igyekezett kielégíteni kíváncsiságát. Arra kerestünk választ, hogy miért vonták vissza az idén tavasszal két Hős utcai bérlőnek a Tárna utcában kiutalt felújított lakást? Ennek következtében ugyan meghosszabbították a Hős utcában a bérleti jogukat 2018. december 31-ig, de mégis jogcím nélküli lakáshasználónak minősítette őket az önkormányzat, s bíróságra adták az ügyet. Igaz, később ezt visszavonták, de a bérlők a kifizetett illetéket mégsem kapták vissza.
A kérdés egyik felére választ kaptunk. A kérdéses két lakásban a gázművek még nem állította vissza a gázszolgáltatást (egy korábbi óra leszerelés miatt van ez az állapot), s így a lakás még nem lakható. Előállt a vis maior, így érthető a Hős utcai hosszabbítás. A Vagyonkezelő ügyvédje arra is válaszolt, hogy a kiutalás után értelemszerűen megszűnt a Hős utcai bérleti szerződés, de, mivel nem tudtak költözni, működésbe lépett a szigorú rendszer, s mielőtt a hosszabbítás megtörtént volna, jogcím nélküliek lettek, automatikusan ment a bíróságra az ügy. Ezt szüntették meg. Költségekről nem tudnak. További fejlemény a gázórák felszerelése után várható.
fotó: 10kerkult.hu/OGY
Szerkesztőségi vélemény
A prezentáció hasznosságát, időszerűségét nem kétségbe vonva, egy konkrét példával szeretnék rávilágítani Kovács Róbert egyoldalú, több helyen félrevezető tájékoztatására. Megjegyzem, ez már a Ladényi-féle tanulmánynál is tetten érhető.
A Bihari utca 8/C alatti hat család konkrét eseteit, figyelembe véve a személyiségi jogaikat, nem részletezte. Egyiküknél – mivel a hölgy korábban arcával vállalta a televíziós nyilvánosságot – nyilvánvaló volt, hogy Lázár Teréziáról beszél, aki visszautasította tavaly ősszel a felajánlott másik lakást. Arra utalt, hogy az „édesanya azért zárta ki magát 10 évre a bérlakás programból, mert nem költözött ki a lejárt szerződése ellenére, miközben egy civil szervezet tanácsára – és a kiemelt médiaérdeklődés miatt – nem fogadta el a felkínált cserelakást, amelyet az önkormányzat felújítva adott volna át használatra.”
Ugyanakkor nem szólt az eset másik oldaláról, mely közte és Tóth Balázs képviselő közt zajlott a témában az áprilisi testületi ülésen. Itt Tóth Balázs egyértelműen cáfolta, hogy ő vagy a városvédők beszélték volna rá a döntésre Lázár Teréziát.
Idézet a testületi ülés jegyzőkönyvéből:
Az elnök „felhívja a Képviselő úr figyelmét arra, hogy véleménye szerint nem a jó gyakorlatot követte akkor, amikor elkísérte az egyik Bihari utcai lakót a számára felajánlott lakásba és ott segített annak a megfogalmazásában, hogy ne fogadja el a felajánlott lehetőséget. Az Önkormányzat, amikor egy új bérleti jogviszonyt létesít, nem a megtekintett állapotban adja át a bérleményt, hanem a lefolytatott egyeztetések után felújítja azt. Ha a Hölgy elfogadta volna ezt a lehetőséget, már a felújított lakásban lakhatna, így viszont a rendeleteink értelmében nem létesíthető vele jogviszony. Kellő körültekintéssel kell a tanácsokat megfogalmazni.”
A ráhatás feltételezését Tóth Balázs önkormányzati képviselő cáfolta, s visszautasította. Ismét a jegyzőkönyvből idézek:
„Tóth Balázs: Elmondja, hogy ő sohasem biztatta Lázár Teréziát arra, hogy ne fogadja el a lakást. Nem befolyásolta, ezt a döntést Ő hozta meg a kislánya egészségügyi állapota miatt.”
És hadd kérdezzem újfent: miért van szüksége arra a polgármesternek, hogy folyamatosan ködösítsen, féligazságokat fogalmazzon meg, vagy éppenséggel pontatlanul idézzen akár a saját SzMSz-ükből, ezzel félrevezetve mindazokat, akiknek nincs lehetőségük részletekbe menően megnézni, ellenőrizni a hivatkozásait? Tényleg ez a helyes út?
(Oszvald György)
Álljon mellénk, támogassa a szerkesztőség munkáját, hogy fejlődni tudjunk, hogy színesebbek lehessenek cikkeink! A részletekért kattintson a képre!
