Botrány nélküli, de botrányos testületi ülés

Bár A Város Mindenkié csoport a legutóbbi, május 24-én megtartott képviselő-testületi ülésen is jelen volt és továbbra is látványos demonstrációval tiltakozott a Bihari utca 8/C több lakójának lakhatásáért, „rendbontás” nem történt.

A képviselők most is csodálkozó, értetlen arccal (afféle „no, ezek már megint itt vannak” ábrázattal) fogadták A Város Mindenkiért csoport (AVM) tábláit, a tiltakozó aktivistákat, Misetics Bálintot, Csepregi Dorkát, s az idén először Kőbányán velük tiltakozó Schilling Árpád rendezőt és feleségét Sárosdi Lilla színművészt.

  Középen szakállal Schilling Árpád, fent szemüvegben Sárosdi Lilla

   Az ülésteremben a sajtó és az érdeklődők számára szalagkordonnal igencsak szűkre szabott területen szorongó televíziósok, újságírók, fotóriporterek hada türelmesen várta a kezdést. A szokásos reggel 9 óra helyett félórás késéssel foglalták el helyeiket a képviselők.

   Kovács Róbert polgármester most is az elmúlt hónap jelentős közéleti és kulturális eseményeinek számbavételével, s a közelgő rendezvények ajánlásával nyitotta meg az ülést. A hivatalos rész a határozatképesség megállapításával (a 17-ból két honatya, dr. Fejér Tibor és Gál Judit) kezdte, majd a testület megszavazta a napirendet.

   A tárgyalásra elfogadott előterjesztések közül ebben a tudósításunkban csak a Bihari utcai témával foglalkozunk, de kiemelnénk még néhányat, azzal, hogy külön cikkekben foglaljuk össze a hozzájuk tartozó tudnivalókat; – köztük a Mocorgó Óvoda és a Csupa Csoda Óvoda átszervezése, a Segítő Angyalok V&R Állatmentő Nonprofit Kft.-vel kötendő megállapodás, s a Liszt Ferenc Repülőtér zajvédelmi tervezete.

   Elsőként arra kívánunk választ adni, miért is neveztük tudósításunk címében botrányosnak a testületi ülést.

   Úgy érzékeltük, a testület fideszes tagjai igencsak kemény harcot vívnak a Fidesz-frakció elvárásainak megfelelni kényszerülő de a lelkiismeretükkel vélhetően ütköző, a Bihari utca 8/C néhány, kilakoltatás előtt álló családja ügyében. Nehezen hihető ugyanis, hogy teljes hittel, tiszta szívvel szavaznak a letisztult, egyértelműen humánus megoldást kereső előterjesztések ellen, ráadásul logikus javaslatokat zsinórban utasítanak el, vesznek le napirendről.

   Kovács Róbert polgármester (képünk) ülésvezetése a számára is nyilvánvalóan kellemetlen témákban elfogult, reagálásai akár az előterjesztő Tóth Balázzsal vagy bárki más hozzászóló ellenzéki képviselővel szemben vérlázítóan cinikusak, ugyanakkor a „kioktatott” képviselők válaszai rendre rámutatnak, hogy érvelése vagy hiányos, pontatlan, sőt tárgyi tévedéseket tartalmaz, vagy csak egyszerűen ostoba magánvélemény.

Leszavazott javaslatok - 1

   Tóth Balázs (LMP) egyik javaslata (4. napirendi pont) „A lakásokról és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről szóló 32/2012. (IX. 24.) önkormányzati rendelet módosítására” vonatkozott. A jogszabályalkotás szabályainak megfelelő megfogalmazás szerint:

   ,,(3a) A lakásügyért felelős bizottság javaslatára a lakásvesztés megelőzése

érdekében, indokolt esetben, méltányosságból

a Képviselő-testület felmentést adhat

a 8. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott tilalom alól.”

   Ennek a változtatásnak az elmaradása a gyakorlatban azt jelentené, jelenti, hogy – és itt idézzük Tóth Balázs indoklását:

   „A rendelet jelenleg hatályos változata elvi és kötelező jelleggel – illetve a rugalmasság vagy a méltányosság lehetősége nélkül – kizárja a támogatott lakbérű önkormányzati bérlakásokhoz való hozzáférésből azokat a rászoruló családokat, akik (akár a hajléktalanná válásuk megelőzése érdekében, kényszerből) elmulasztották a lakás birtokba adására vonatkozó kötelezettségük teljesítését. Ebben az általános és kötelező formában ez a szabályozás nem szükséges, mivel indokolatlanul szűkíti a megfizethető kerületi bérlakáshoz való hozzáférést éppen a leginkább rászoruló háztartások körében. A javasolt módosítás 1. §-a értelmében (ld. fentebb -a szerk.) az erről szóló rendelkezéstől indokolt, méltánylandó esetben a Humánszolgáltatási Bizottság javaslatára el lehetne térni.”

   Az előterjesztés indoklásához egy hatásvizsgálat is tartozik. Ebben Tóth Balázs így fogalmaz:

   „A rendelet-módosítás elfogadásával az Önkormányzat az Alaptörvény XXII. cikkében foglalt rendelkezéssel összhangban előmozdítaná a rászoruló kőbányai családok lakhatásának a biztonságát, valamint megelőzné a megfizethető bérlakásra rászoruló családok egy részének a –korábbi esetleges mulasztásaik miatt történő – kizárását az önkormányzati bérlakásokhoz való hozzáférésből. A módosítás elfogadása előmozdítaná az önkormányzat hatályos, a lakhatási biztonság megerősítését és a lakásvesztés megakadályozását alapvető célként kitűző, Integrált Teleülésfejlesztési Stratégiájában, illetve Anti-szegregációs Programjában foglaltak megvalósulását is.”

   Tóth Balázs (képünk) szóban egészítette ki az általa kezdeményezett módosítási javaslatot egy fontos információval:

   – A jelenlegi rendelet szerint 10 évig nem folyamodhat önkormányzati lakásért az, aki nem költözik ki határidőre a bérleményből. Azt gondolom, lehetnek olyan egyéni élethelyzetek, amikor egyéni mérlegelésre van szükség, és ezért szeretném, ha a Humánszolgáltatási bizottság tevékenysége egy ilyen jogkörrel bővülhetne.

   Felszólalási jegyet töltött ki ehhez a napirendi ponthoz Misetics Bálint, az AVM aktivistája. Három perc állt rendelkezésére, hogy kifejtse véleményét.

   Misetics hangsúlyozta, hogy ez egy kompromisszumos javaslat, s indoklásként éppen az áprilisi testületi ülésen Tóth Balázs által benyújtott előterjesztésekre hivatkozott, melyek a „10 éves szabályt” igyekztek kiküszöbölni, az „indokolatlanul szigorú szabályt hatályon kívül helyezni”. A leszavazott áprilisi javaslattal ellentétben ez annyiból kompromisszum, hogy „itt csak azt kéri a javaslat, hogy indokolt esetben, méltányosságból, ennek a tiltó szabálynak az alkalmazásától az önkormányzat eltekinthessen.” – erősítette meg Tóth Balázs szavait. Úgy vélte, hogy az önkormányzat saját kezét köti meg, amikor a citált esetben éppen az elhelyezés nélküli kilakoltatáshoz vezet az út, s ez ellentétes azzal, hogy az önkormányzat feladata a hajléktalanná válás megelőzése.

   Misetics Bálint (képünk) kitért arra is, hogy februárban „utópisztikus szocialista elképzelésként” aposztrofálta az álláspontjukat, sőt, Weeber Tibor alpolgármester a TV10 legutóbbi, május 10-ei, Önkormányzati percek című adásában „militánsnak” nevezte az elképzeléseiket (a beszélgetésben 12.40-nél).

   Jelezte azt is, hogy ellentétben a testületi ülést megelőző keddi bizottsági ülésen elhangzottakkal ellentétben, mi szerint hasonló tartalmú lakásrendelet van Budapest más kerületeiben is, „nincs ilyen, amit biztosan állíthatok a XIII., XIV., XV. kerületben, biztosan nincs ilyen Óbudán, Újpesten, és nincs a IX. kerületben sem.” – mondta Misetics Bálint.

   Az elhangzottakra tekintettel kérte a testületet az előterjesztés elfogadására.

A rendeletalkotás során

5 igen, 7 nem és 3 tartózkodás mellett

a testület elutasította Tóth Balázs képviselő javaslatát.

Leszavazott javaslatok - 2

   Az 5. napirendi pontként Tóth Balázs immár saját neve alatt jegyezte az előterjesztést a „Bihari utca 8/C alatti önkormányzati ingatlan lakói hajléktalanná válásának a megelőzéséről” címmel.

   Tóth Balázs élt a szóbeli kiegészítés jogával, elmondta, ezt az előterjesztést azért nyújtotta be, hogy a Bihari utca 8/C családjainak védelmet adjanak az utcára kerülés ellen. (A többes szám értelemszerűen az AVM-t és az 5000 darab kilakoltatás elleni tiltakozó szavazatot jelenti.) Kijelentette, hogy „felelős ellenzéki politikusként a másik fél szempontjait is mérlegelnie kell”.

   Megjegyezte, komoly észrevételeket talált Kovács Róbert és alpolgármestereinek megnyilvánulásaiban. Például azt, hogy „vannak olyan lakók, akik magatartásukkal érdemelték ki, hogy védelemben részsüljenek az önkormányzat részéről” ennek figyelembe vételével módosította saját előterjesztését a következők szerint:

   Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete felkéri a polgármestert, hogy összhangban az Önkormányzatnak a hajléktalanná válás megelőzéséről szóló, törvényben előírt kötelezettségével a Bihari utca 8/C alatti önkormányzati ingatlan helyzetének a rendezése során biztosítsa, hogy a büntetlen előéletű és lakbértartozással nem rendelkező lakói ne veszítsék el lakhatásukat (eredeti: lakóház egyetlen jelenlegi lakója se veszítse el a lakhatását.)

   Tóth Balázs szándéka nyilvánvaló volt, ám dr. Szabó Krisztián jegyző jelezte a büntetlenség különösen érzékeny adat, s ilyen adat kezelésére nincs jogosultsága az önkormányzatnak.

   A lényeg ugyanakkor megmaradt, Tóth Balázs a saját javaslatát a többször citált polgármesteri kijelentéssel – akinek nincs tartozása és betartja az együttélés szabályait – szerette volna összhangba hozni.

   Felszólalási jegy kitöltése alapján kapott szót e napirendi pontnál is Mistics Bálint. Hangsúlyozta, az önkormányzat nemcsak jogi, de erkölcsi felelősséggel is tartozik a bérlők lakhatásának megőrzéséért, megelőzéséért. Főleg akkor, ha olyan családokat veszélyeztet az utcára kerülés, akik a szomszédjaik szerint is kifogástalanul élnek és semmilyen tartozásuk nincs.

   Hozzászólása másik részében annak adott hangot, hogy nem értik, miért beszélnek az önkormányzat vezetői rendszeresen „drogtanyáról” a Bihari utca 8/C kapcsán, hogy miért általánosítják a lakókat a bűnözéssel, az áramlopással, az együttélés szabályait be nem tartókkal! Hivatkozott arra, hogy az utóbbi fél évben többször és többet voltak kint a házban, mint a hivatalból bárki, így bizton állíthatják, hogy az ott lakók minden szabályt igyekeznek betartani.

   – Őszintén nem értjük, hogyan lehet az, hogy önök egy másik valóságban élnek, ahol ez egy eldózerelendő szegregátum, egy drogtanya, egy bűntanya – szegezte a képviselőknek a kimondatlan kérdést Misetics Bálint, amely szerintünk arra vonatkozik, vajon milyen érdekek állnak az elutasító önkormányzati magatartás mögött?

S hogy miért is gondoljuk ezt, idézzünk néhány passzust az előterjesztés tartalmi összefoglalójából.

   „Az utóbbi időben az Önkormányzat a tervezett – noha hivatalosan még nem eldöntött – bontásra hivatkozva már vagy megtagadta a Bihari utca 8/C lakóinak a lejárt határozott idejű bérleti szerződésük meghosszabbítását, vagy azt csak rövid időre és kifejezetten csak utolsó alkalommal tette lehetővé. (…) A május végéig elkészítendő tervnek tehát alaposan meg kell vizsgálnia a lakóház bontásának az alternatíváit. Ez több szempontból is feltétlenül indokolt. Egyrészt azért, mert a fentebb idézett szakértői vélemény a „veszélyes” állapotok tartós elhárítására és ily módon a lakóház megőrzésére is tartalmazott javaslatokat. Indokolt továbbá azért is, mert 73 önkormányzati bérlakás elvesztése súlyos társadalmi következményekkel járna Kőbányán, tekintettel a magánbérleti piacon az elmúlt években tapasztalt szélsőséges mértékű lakbéremelkedésre, valamint arra, hogy az önkormányzati bérlakásállomány már így is jelentősen alulmúlja a támogatott lakbérű bérlakásokra rászoruló kőbányai lakosok számát.” (…) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) 12. pontja szerint arra azonban törvényi kötelezettsége van az Önkormányzatnak, hogy biztosítsa a hajléktalanná válás megelőzését.”

   Élt a felszólalás jogával Csepregi Dorka (képünk) is. Kifogásolta, hogy január óta minden testületi ülésen megjelentek a Bihari utcai lakókkal (az AVM képviselte hat családdal -a szerk.), de egyetlen alkalommal sem kaptak választ a kérdésükre: Miért akarják, hogy a Bihari utcai családok elveszítsék a lakhatásukat? Arra hivatkozott, hogy az önkormányzat minden felületen azt kommunikálja, hogy a tartozásmentes, az együttélés szabályait betartók nem veszíthetik el a lakhatásukat. Ugyanakkor ennek éppen az ellenkezője történik. Korábban a lakóház volt élezveszélyesnek minősítve, s ezért nem hosszabbítottak szerződést, majd mikor kiderült, ez téves állítás, a határozott időre szóló szerződés lett az elutasítás alapja.

   Arra kérte a politikusokat, ne vádaskodjanak, nem mondjanak valótlan állításokat az itt lakókra, s kérte a képviselt hat család bérletének a meghosszabbítását. Amíg a hivatalnokoknak egy feladat csak a hosszabbítás, annak elutasítása a családok szétesését, a gyerekek állami gondozásba vételét is jelenti a lakhatás elvesztésén túl. Csepregi Dorka emberséget kért a képviselőktől a döntés meghozatalakor.

   A felszólalás után Somlyódy Csaba (MSZP) kért és kapott szót. A büntetlen előélet dilemma elkerülésére az erkölcsi bizonyítvány bekérést javasolta. Kifejezte, nem érti, miért vállalja az önkormányzat a demonstrációval, tiltakozással együtt járó immár országos nyilvánosságot ahelyett, hogy hat család sorsát rendezné? „Sem emberileg, sem szakmailag nem értem ezt a magatartást” – mondta Somlyódy, majd hozzá tette, „hacsak nem erődemonstrációról van szó”.

   Tóth Balázs ezután elmondta, azoknak az embereknek a segítését vállalta, s igyekszik dűlőre vinni, akik megkeresték, s volt alkalma megbizonyosodni arról, hogy ezek a családok érdemesek a támogatására, akiket bátran és büszkén lehet képviselni. Ugyanakkor igyekszik a városvezetők álláspontját is figyelembe venni, kompromisszumos megoldásra törekszik úgy, hogy senki ne veszítse el a lakhatását.

És a ,,válaszok"

   Kovács Róbert – összefoglalva az elhangzottakat – válasz helyett az említett cinizmussal támadott.

   – A kőbányai önkormányzatot, annak testületét, úgy vélem, nem kell kioktani arról, milyen törvényben előírt vagy önként vállat feladatot lát el a közösség pénzével gazdálkodva. Nem kell kioktani, hiszen számos önkormányzattal ellentétben nagyon sok bérlakást működtet, a számuk meghaladja a 2500-at. Az itt élők száma tízezres nagyságrendű. Tehát tudjuk, mi a feladatunk. És tudjuk akkor is, amikor a közpénzzel gazdálkodunk, s ezt nem tehetjük másként, mint a szabályok betartásával. Nem packázunk képviselő úr hat emberrel, reagált Somlyódy Csaba hozzászólására, senkivel sem packázunk, egyet kérünk mindenkitől: tartsa be azokat a jogszabályokat, amik szerint működnie kell a városnak, amik alapján bérbe adunk lakásokat, egyáltalán, ami szerint működtetjük az egész önkormányzatot – mondta.

   Nem vitatta, eltérő mértékben rendelkezik mindenki az egyes kőbányai lakóterületekről, legyenek azok akár az Alkér utca, a Vasgyár utca, Maléta utca, Korponai utca és mások. Mint mondta, direkt nem a Hős utcába ment el, hanem Kőbánya egyéb területeit vette górcső alá. Egy kitérővel arra utalt, hogy korábban, pedagógusként alaposan megismerte mind a Hős utca, mind a Bihari utca családjainak életét, hiszen ezek vonzáskörzetében tanított, s eközben az osztályterem valóságából, a családokkal élte meg gondjaikat.

   Ez utóbbi kitérő egyértelmű válasz volt Tóth Balázsnak és az AVM aktivista Miseticsnek is, bár kételkedünk abban, hogy az elmúlt néhány hónapban sűrűn előfordult volna Kovács a Bihari utca 8/C-ben. Ha így lett volna, most biztosan hivatkozott volna arra is. Máskülönben meg tíz-tizenöt év alatt sok változás történt mind a jövedelmek, mind a törvények, mind az életvitel és az életminőség, mind a tanulás területein. Kinek így, kinek úgy…

   Szóval, nem feltétenül hiányzott az önfényező kampánybeszéd: „Azért dolgozom harminc éve, hogy ezeknek a családoknak, ezeknek a gyerekeknek méltó elhelyezése legyen, méltó oktatást kapjanak.”

   Az öndicséret elhangzása után újfent ködösített Kovács, hiszen a konkrét Bihari utcai témát, a hat család esetét általánosította, kiterjesztette, s arról szólt, hogy milyen sok panaszlevelet kap a környező utcákból (Érsemjéni, Somfa, Belényes, Zágrábi, Kékvirág utcák) a játszóterek működésére, az utcák problémáira, melyek az ott lakók mindennapi normális életének ellehetetlenülését eredményezik. „Ha ezeket valaki ismeri, akkor nem fogalmaz meg 'Kevesebb vádaskodást!' felirattal számunkra szóló kvázi utasítást, mert ismeri a valóságot.” – fogalmazott.

   Csak ezen kioktatás után tért rá Tóth Tamás javaslatára, s az előterjesztőnek rögtön tiltakoznia kellett – az éppen szónokló polgármester szavába vágva. „Nem állítottam azt, hogy a lakhatást a Bihari utca 8/C-ben kell biztosítani” – igazította helyre Kovácsot.

   Szó, ami szó, Tóth Balázsnak van igaza, bármilyen kínos is ez a polgármesternek! A malőrt azzal igyekezett hárítani a polgármester, hogy ismét terelt: – Akkor hogyan járjunk el azokkal szemben, akik lopják az áramot, az önkormányzattól bérelt lakást önkényesen másnak adták bérbe és hogyan járjunk el azokkal szemben, akiknek egyéb közműtartozásuk van? – kérdezte.

   Hát, mit ne mondjunk! A szándékosan hosszúra vett ismertetés során sem adott senki választ arra, vajon mi az akadálya annak, hogy a 100%-osan problémamentes, határozott tartamú bérleti szerződéssel bíró hat családdal miért is nem kötnek újabb bérleti szerződést? Különös tekintettel arra a tényre, hogy a Képviselő-testület egyetlen olyan dokumentumot sem mutatott be, nem hivatkozott ilyenre, ahol egyértelműen megjelölte volna bárki is, hogy ilyen vagy olyan határozat, döntés, üzleti érdek, jópofaság, vicc, stb. alapján – például – 2018. augusztus 1-jén elkezdődik az épület bontása.

   Hadd emlékeztessünk a Kőrösi Csoma sétányon a hivatkozott hat család érdekében szervezett tüntetésen Tamás Gáspár Miklós filozófus így zárta beszédét:

   „Legyetek szívesek tekintettel arra (mármint a kőbányai képviselők -a szerk.), hogy jó szívű emberek eljöttek ide megkérni benneteket, hogy ne tegyétek az utcára azokat, akiknek még van lakásuk! Ne vegyétek el a gyerekeiket a szerető szülőktől!

   Érthető? Világos? Példátlan, utópisztikus követelés? Hiszen ez tulajdonképpen egy gazdag, erős állammal szemben, ez a követelés egy semmiség! Csekélység! Apróság! Nekik!

   Nekünk az életünk!”

   Az előterjesztést a szavazáson 5 igen, 8 nem, 2 tartózkodással elutasította Kőbánya Képviselő-testülete.                                                                               

  Így szavaztak a képviselők Tóth Balázs előterjesztéséről

   Az előterjesztés elutasítása után az önkormányzat mellett tartott sajtótájékoztatót az AVM. Több dolog megismétlése mellett – akadt, aki nem vagy csak késéssel volt jelen a testületi ülésen – új információt hozott elő a sajtótájékoztatót vezető Udvarhelyi Tessza.

   Bemutatta azt a csekket, amin az ELMŰ 11 ezer forintot utalt vissza az egyik AVM által képviselt bérlőnek, bizonyítandó, nemhogy szó sincs áramlopásról, mint azt a kilakoltatás indokaként Kovács többször is hivatkozta, de rendesen fizető, minden feltételnek megfelelő bérlő igényével áll szemben az önkormányzat.

fotó: 10kerkult.hu/OGY

Álljon mellénk, támogassa a szerkesztőség munkáját, hogy fejlődni tudjunk, hogy színesebbek lehessenek cikkeink! A részletekért kattintson a képre!