AD-blacklist1

2011
okt.
22

Néhány nap szabadság - 1956

Írta: Oszvald György

 

okt23leadKedves Olvasóink!

Vannak, akiknek 1956 pusztán egy megtanulandó történelem lecke. Vannak, akik átélték az eseményeket, fegyverrel a kezükben harcoltak, s hősi halált haltak a hazáért, Magyarország függetlenségéért. S vannak, akik túlélték a borzalmakat, a forradalom megtorlását. A 10kerkult.hu e megemlékezéssel kíván fejet hajtani a múlt földben nyugvó és még élő hősei előtt.

 

Október 23-án történt:

1613 – a kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választja Bethlen Gábort

1620 – a besztercebányai országgyűlés Magyarország királyává választja Bethlen Gábort

1860 – Pest lakossága tüntet az „októberi diploma” ellen

1894 – Budapesten megnyílik a New York kávéház

1918 – megalakul a Nemzeti Tanács

1930 – először adják át a Corvin-láncot és a Corvin-koszorút

1933 – a Gömbös-kormány rendeletet hoz a kisbirtokosok védelmére

1945 – a FKgP nagyválasztmánya elutasítja Vorosilov tábornok azon tervét, hogy a novemberi

            országgyűlési választásokon minden párt egy közös listán induljon

1954 – újjászervezik a Hazafias Népfrontot

1956 – az 1956-os forradalom kitörése

okt23 1És itt ugorjunk egyet, mind az évszámokban, mind az eszmék, ideológiák váltakozásában. A következő évszám ugyanis 1989. október 23-a, a Magyar Köztársaság kikiáltásának napja. Magyar Köztársaság – ez a név 2011. december 31-ig él; a 2011. április 21-én elfogadott Magyarország Alaptörvénye szerint 2012. január 1-jétől hazánk neve: Magyarország.

   Azt írtam, változó eszmék, ideológiák. És az idézet szerint 1956-ban forradalom tört ki. Mások szerint ellenforradalom. Nem akarok nyelvi fejtegetésekbe bocsátkozni, de az mindenképpen érdekes lehet, hogy ha maga a forradalom valami ellen tiltakozik, akkor mire fel az ellen? Inkább arra szeretnék rávilágítani, hogy mit is jelent, jelentett a több mint ötven év nekünk és a tőlünk idősebb vagy éppen fiatalabb korosztálynak?

   Ha az 1945 után kialakult politikai rendszer felől közelítünk, a forradalom ez ellen a rend ellen tiltakozott. Mást akartak a ma már idősebb korosztályhoz tartozók, mást reméltek a „felszabadulástól”. Ezt a szót idézőjelbe tettem, mert ugyan 11 évig nem ropogtak a fegyverek, s ahogyan a természet begyógyítja sebeit, úgy a magyar nép is elkezdte hazája újjáépítését, mégis háború folyt: hidegháború a tudat, a lélek ellen. Néhány éves többpártrendszer után a Szovjetunió által támogatott kommunisták vették át a hatalmat és kialakították az egypártrendszert, a totális diktatúrát. Valami mégsem úgy történt, ahogy azt elképzelték: talán soha nem derül ki pontosan, kik akartak igazán jót, demokratikus változásokat és kik lettek provokáció áldozatai, de fegyveres harc keletkezett. Mindenki mindenkire lőtt, az utcára vonulók egyszerre voltak szabadságharcosok, forradalmárok és árulók. Attól függ, honnan nézzük. Egy biztos: Nagy Imre lett a miniszterelnök, kikiáltotta Magyarország semlegességét, szakított a Varsói Szerződéssel és visszaállította a többpártrendszert. Néhány napig valóban szabad volt Magyarország! A forradalmat szovjet csapatok segítségével verték le, új kormány alakult Kádár János vezetésével. Kádár ellentmondásos rendszere 1989-ig tartott.

   okt23 0Jómagam 1956-ban októberében Salgótarjánban éltem, már négy és fél éves voltam, s arra emlékszem, hogy a tűzoltóság előtti térre tankok sorakoztak fel, s hogy a szemközti óvodában néhány gyerek, velem együtt – a felnőttektől elhallván – a kerítés mellől kiabált az orosz katonáknak, hogy „drasztutyi tovaris bácsik!” –, amíg az óvónők le nem vittek minket a pincébe. December 8-án pedig, az országban az egyik, fegyvertelenek ellen kilőtt megtorló sortűz alkalmával, a Megyei Tanács épülete előtti lövöldözéstől félve, a szüleim a Vásártér védett bérházának földszintjén a fürdőkádba dugtak a húgommal együtt; mondván, ha be is lőnek, az öntöttvas fürdőkádon nem hatol át a golyó. Azt még láttam, hogy a meglőtt nagybátyámat a kisszobába vonszolták néhányan, hogy ellássák a sebét, de aztán apám ránk zárta a fürdőszoba ajtaját…

   Más emlékek, más és más értelmezések. 1956 történetét könyvtárakra rúgó dolgozat, értekezés, történészi szaktanulmány, film dolgozza fel. Vannak hősök, akiket halálra ítéltek a forradalom után és ki is végezték őket. És vannak hősök, akikhez kegyes volt a sors, akiknek a bitó alatt, a siralomházban emberi mivoltukat sárba tipró gúnnyal és megalázással adták át az életet jelentő kegyelmi határozatot. Senki ne haragudjon rám, ha csak Fónay Jenőt (jobb oldali és alsó képen)említem, aki a Kőbányai Kisbörtön Múzeumban évek óta – ma már békés nyugalommal – mesél az emlékező és koszorúzó látogatóknak. Megmutatja a bitófát, elmondja, hogyan adta át neki a börtön parancsnoka a kegyelmi iratokat. Emlékezik! És emlékezünk vele együtt mi is, idősebbek, fiatalabbak. 

okt23 2   Albert Camus: A magyarok vére című cikkében írta 1957-ben: „… A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellet elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.”
   Jóllehet, a mai tinédzser korosztály 1956-ot csak a történelemkönyvek lapjairól ismeri, a szerencsésebbek talán még igaz történeteket is hallhatnak az egykori résztvevőktől, egy egész történelmi korszakot nem tudnak átélni, így megérteni sem. Számukra más jelenti az ellent! A kor kihívása pénzügyi-gazdasági oldalról jelentkezik. Az ő hűségük, tudásuk lesz a záloga annak, hogy az évek során hazánk valóban egy virágzó, dinamikusan fejlődő társadalom legyen! Mi, ötvenes-hatvanas éveinket taposó felnőttek két rendszerben éltünk, élünk, van összehasonlítási alapunk. És éppen ezért kell emlékezni ’56 hőseire, gyertyát gyújtanunk, egy szál virágot elhelyezni sírjukon, és a még élők előtt fejet hajtani, miközben egy erős kézfogással biztosítjuk őket: ma is hiszünk bennetek!

   A történelmi igazság végül győzött, a hősök áldozata nem volt hiába való. 1989. október 23-án – a forradalom 33. évfordulóján – Szűrös Mátyás a parlament akkori elnöke az Országház ablakából kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.

 

***

 

Kőbánya önkormányzata október 23-án 17:30-as kezdéssel koszorúzást tart a Kőrösi sétányon felállított kopjafánál. Ünnepi beszédet mond Kovács Róbert polgármester.

   18 órától szentmise, majd 19 órától Földiekkel játszó égi tünemény címmel Sebestyén Márta Kossuth-díjas előadóművész ünnepi koncertje lesz a Szent László plébániatemplomban.