AD-blacklist1

2023
feb.
09

Sajó Sándorra emlékezve

Írta: Oszvald György

Sajo emlekezes 5 leadAz ipolysági Palóc Társaság szervezésében halálának 90. évfordulója alkalmából Sajó Sándor Fiumei úti sírkertjében található díszsírhelyét koszorúzták meg az ipolysági diákok, a városi vezetők, budapesti civil szervezeti vezetők, azt MTA munkatársa, jászberényi vendégek és mások február 2-án. Köszöntő beszédet mondott Z. Urbán Aladár.

 

  

   Éppen tíz éve, hogy Kőbányán, a Köszi Kő-Caféban tartott megemlékezésen volt szerencsém találkozni Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnökével. Újságíróként vettem részt a rendezvényen. Néhány napja – Kanizsa József, a Kőbányai Írók, Költők Egyesülete (KÍKE) alapítója, örökös tiszteletbeli elnöke javaslatára a Palóc Társaság elnöke felkért, hogy a KÍKE képviseletében vegyek részt a rendezvényen, s mondjak megemlékező beszédet.

 

   Természetesen, örömmel mondtam igent, és igyekeztem hiányos ismereteimet pótolni. Ugyanis, a valóság az, hogy nem szégyellem bevallani, sem a középiskolában, sem később nem találkoztam Sajó Sándor nevével, tevékenységével. (Pedig salgótarjáni születésű vagyok, ott érettségiztem, és ugye, Tarján nincs is olyan messze Ipolyságtól.) Nem restelltem a hiányosságaimat pótolni. 23 éve élek Kőbányán, és az első Sajóval kapcsolatos gondolatokat ide kapcsolom. 2012-ben hallottam először Sajó verset egy irodalmi délutánon Perlawi Andor író tolmácsolásában. Bővebb információkra a már említett 2013-as kőbányai előadáson tettem szert.

   Z. Urbán Aladár kérése úgy szólt, hogy a megemlékezésben szóljak Sajó Sándor és Kőbánya kapcsolatáról. 


   Sajo emlekezes 33A Szent László Gimnázium történetét idéztem, s természetesen, ez volt a kőbányai kapcsolat alapja. Az említett kőbányai érintettség indokolja, ami szerint Sajó Sándornak mellszobrot állítottak  a közelmúltban az aulában. Ez pedig nem véletlen, hiszen Sajó Sándor 1919–1930-ig regnált a gimnázium igazgatójaként. 1922-től a kőbányai helyi újság főszerkesztője volt, nevéhez fűződik a kőbányai Szent László kultusz megteremtése. A gimnáziumhoz közeli tér (a Kolozsvári utca-Ónodi út kereszteződésénél) 2012 óta Sajó Sándor nevét viseli.

    A Szent László templom egyik harangján Sajó egy versének néhány sora olvasható.

   Nem utolsó sorban a kőbányai képviselő testület 2012-ben az elismerések közé emelte az oktatási ágazatban a Sajó Sándorról elnevezett kitüntetést, a Sajó Sándor-díjat. (a fotón: Oszvald György)


   Sajo emlekezes 3Hadd folytassam azzal, hogy Z. Urbán Aladár (képünk) elsőként elhangzott beszédében arról beszélt, hogyan őrzik, ápolják a „trianoni fájdalom” a „hivatalosan eltitkolt” költő, tanár, akadémista emlékét, életművét. Azzal kezdte, hogy Sajó Sándor a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjaként kapta meg a Fiumei úti temetőben a díszsírhelyet.


   „Temetésén Áprily Lajos mondott gyászbeszédet.” – idézte fel a múltat.


   Beszédében ő is megemlítette a kőbányai szálat, hogy a második világháború után Sajó az elhallgattatás sorsára jutott (ld: „A hivatalosan elfelejtett költő”), és csak 1992 májusában hangzik el először az egyik legismertebb költeménye, a Magyarnak lenni című verse a kőbányai Szent László Gimnáziumban. Talán nem véletlen, hogy a gimnázium Öregdiák Baráti Köre 2000 júliusában találta meg a költő sírhelyét a sírkert 46-os parcellájában. Az öregdiákok még abban az évben, saját költségükön felújították a sírt, és ugyanazon év novemberében a Palóc Társaság emléktáblát helyezett el a költő ipolysági szülőházán. Később felavatták a mellszobrát is a szülővárosában.


   Sajo emlekezes 29A Sajó Sándor szülővárosából érkezett diákok versei után, lényegében Z. Urbán Aladár beszédét folytatta Pálinkás Tibor, az ipolysági Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria vezetője. (képünk)   

   Elmondta, hogy a Sajó-emlékek felszínre kerülésének köszönhető, hogy Ipolyságon megbecsülik és tiszteletben tartják a város szülöttének emlékezetét. Ennek nemcsak a már említett mellszobor állítása (a katolikus templom előtti parkban), de az intézményekben elhelyezett portrék, és Csáky Károly, a Palóc Társaság, valamint az Ipolysági Városi Könyvtár munkatársainak és a tanintézmények diákjainak is elévülhetetlen érdemei vannak.


   Sajo emlekezes 31Dr. Galla János, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság ügyvivője (képünk) Sajó Sándor és Trianon kapcsolatáról értekezett megemlékező beszédében. Rövid, de velős adatokkal szolgált a Trianon miatti országcsonkításban a hazától elszakadt magyarság létszámáról, az elcsatolt területek nagyságáról.

   „Magyarország területe 1920. június 4-én 325 411 km2, lakossága közel 20 millió 500 ezer fő volt. És ugye, magáért beszél a jelenlegi 93 ezer km2, a lakosság pedig nem éri el a 10 milliót (9,7 millió). " Felvetette, hogy mindezek ellenére megmaradt a magyarság hite, a hazaszeretete. Sajó Sándort is azok közé sorolta, akiknek mindene a magyar nyelv, akik tisztelik a magyar zászlót, a magyar nemzet jelképét.

 

   Sajó Sándor magyarságát legjobban versei mutatják. A szavalatok jászberényi és ipolysági diákok előadásában hangzottak el. Rádi Mátyás, Ipolyság, Fegyverneki Ferenc Katolikus Iskola – Egy kőkereszt beszél; Fehérváry Flóra, Ipolyság, Pongrácz Lajos Alapiskola – A veréb; Győri Máté, Jászberény, Lehel Vezér Gimnázium – Magyar ének 1919-ben; Viczencz Máté, Ipolyság, Szondy György Gimnázium – Magyarnak Lenni. Felvételről elhangzott: a Végvár együttes megzenésített verse.


Sajo emlekezes 34

 

   A megemlékezés záró aktusaként a síremléken koszorút helyezett el: Gintli Tibor professzor, MTA Nyelv és Irodalomtudományok Osztálya (fenti nagy kép); dr. Németh Ernő ezredes, a Magyar Honvédség Baross Gábor Közlekedési szolgálat vezetője; dr. Galla János, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság ügyvivője; továbbá az ipolysági iskolák tanárai és diákjai.

 

   A megemlékezésen a zenét Matus Mihály szolgáltatta tárogatón; egy közismert dallamot nyitányként, a Himnuszt az emlékünnepség zárásaként játszotta el.

 

A cikkhez képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY