AD-blacklist1

2019
nov.
28

A Gulágra hurcoltak emléknapja

Írta: Oszvald György

GULAG 001leadFőváros-szerte megemlékeztek a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokról és kényszermunkásokról november 25én. Az emléknapon a Kőbányai Önkormányzat és a kerületi nemzetiségi önkormányzatok is elhelyezték a kegyelet koszorúját.

 

 

A jelenlévő emlékezőket Jógáné Szabados Henrietta, az önkormányzat nemzetiségi referense (a képen középen) köszöntötte, majd a himnusz eléneklése után felkérte Weeber Tibor alpolgármestert a megemlékezés elmondására.

 

   GULAG 010Az országgyűlés 2012-ben döntött arról, hogy november 25-én legyen az emléknapja annak a mintegy 800 ezer magyarnak, akiket 1944 őszétől kezdve hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, vagy a második világháborút követően a kommunista diktatúrában a magyar hatóságok közreműködésével, koholt vádak alapján 5-25 évre száműztek a Gulág rabtelepeire. 

   Kőbányán, 2013. novemberében, élve a törvény adta lehetőséggel, hagyományteremtőként, a ruszin és a roma kisebbségi önkormányzatok mellé csatlakozott a Kőbányai Lengyel Önkormányzat, s vállalta a megszervezést, illetve helyet biztosított a megemlékezésnek a Lengyel Perszonális Plébániatemplom falai között. A helyi német és örmény képviseletek is bekapcsolódtak a szervezésbe, a magyarokkal együtt emlékeztek az áldozatokra.

 

   A Kőbányai Önkormányzat 2014. október 8-án állított emléktáblát az Állomás utca 2. sz ház falán,  mint a tiszteletadás állandó emlékhelye. Ekkor hangzott el, hogy azért itt, mert ebben a házban működött a szovjet parancsnokság, ahonnan a rabok Gulágra szállítását is irányították, a tényleges bevagonírozás pedig nem messze, Kőbánya alsó vasútállomáson történt.

 

   GULAG 032aEzen előzményeket is figyelembe véve, Weeber Tibor (képünkön középen) a történelmet idézte, s elmondta, „azért lett november 25-e az emléknap dátuma, mert ezen a napon érkezett haza, Magyarországra, a Gulág-lágerekből szabadon bocsájtott rabok első csoportja.”

 

   A folytatásban ritkán hallható adatokat, fordulatokat és elrettentő számokat is említett Weeber Tibor. „A szovjet vezetés nem tett érdemi különbséget a hadifoglyok és a civilek között, sőt, később a politikai-ideológiai ellenfelekkel bővítette a munkatáborok és Gulág-lágerek foglyait. A táborok célja a büntetésen és az elkülönítésen túl a munkaerő biztosítása is volt.” – mondta.

 

   A szovjet területeken folyó hadműveletek során 61 000 magyar hadifogolyról vannak adatok. Amikor Magyarország lett a harcok színhelye, 200 ezer polgári lakost hurcoltak el „malenykij robot”-ra. Ha a történelmi Magyarország több, mint 14 millió lakosát tekintjük, további 300 ezer lakosról beszélhetünk, azaz, a 61 ezer hadifogoly mellett 500 ezer polgári fogoly dolgozott.

   Weeber Tibor hangsúlyozta, hogy a számok mögött családok százezreinek a fájdalma húzódik meg. Beszédét azzal zárta, hogy magyar források szerint a fogolytáborokból hazatérők száma 330-380 ezer fő között lehetett.

 

   GULAG 061A megemlékezés után koszorúzás következett.

 

   A nemzetiségi önkormányzatok képviseletében jelen volt Petrovszka Viktória elnök, ukrán önkormányzat, Bajkai Vasziliki Zahou elnökhelyettes, görög önkormányzat, GULAG 079Bacsa Gyula elnök, örmény önkormányzat, Didi László elnökhelyettes, roma önkormányzat és Tóth Ferenc, az 56-os Szövetség Kőbányai Tagszervezet vezetője.

 

   Az emléktábla alatt elsőként a Kőbányai Önkormányzat nevében koszorút helyezett el Radványi Gábor alpolgármester és Weeber Tibor alpolgármester, a nemzetiségi önkormányzatok nevében pedig Bacsa Gyula és Didi László. 

 

A megemlékezés a Szózat eléneklésével ért véget.

GULAG 114

  A megemlékezés résztvevői

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT (hamarosan)

fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül

tamogatas