AD-blacklist1

2019
okt.
25

1956-2019. október 23. - Kőbánya emlékezett

Írta: Oszvald György

okt23 koszoruzas 029leadA Kőrösi Csoma sétányon, a kopjafa emlékműnél tartották meg az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére a megemlékezést és koszorúzást október 23-án. Ünnepi beszédet D. Kovács Róbert Antal polgármester mondott.

 

 

 

Minden ünnepi megemlékezés alfája és omegája, hogy a szónok miként tud megteremteni, megjeleníteni az adott történelmi esemény és a jelen között egy hidat, amely a szónok akaratától függően, vagy csak párhuzamot von múlt és jelen között, vagy a múltra alapozva a jelen kurzus politikai-társadalmi tetteit kívánja igazolni. Emlékezni, emlékeztetni akar vagy egy adott ponton aktuálpolitikára váltva „megmondani a tutit” a hatalmon lévő rezsim elvárásai szerint.

 

   Kétségtelen, a mostani megemlékezésnek különös keretet adott az október 13-ai helyhatósági választás. 1956-ban – nagyon sarkosan fogalmazva – az egypártrendszer diktatórikus uralma ellenében demokráciát akart a nép. A párhuzam ott lelhető fel, hogy 2019-ben, 63 év után – ugyan vérontás nélkül, de ebben az éveben, és éppen az ünnephez időben nagyon közel lezajlott önkormányzati választásokon újfent – a központosított hatalom széttörése, a sok szempontból diktatúrának értelmezhető berendezkedéssel (NER) szemben egy valóságos demokratikus rend visszaállítása volt a cél. Kétségtelen, az adott körülmények között D. Kovács Antal Róbert nem volt könnyű helyzetben.

 

   okt23 koszoruzas 107Ünnepi beszédét Maléterné Gyenes Judit ’56-os visszaemlékezésének egy részletével nyitotta D. Kovács Róbert Antal (képünk). Maléterné itt arról szólt, hogy ’56-ot „emberhez méltónak” tartja, azzal együtt hogy nagyot vesztett, „a legnagyobbat, mit ember veszíthet.”  

 

   Erről az erős alapról indult a szónok: „Nekünk, magyaroknak, megnyerték ’56 hősei a jövőbe vetett hitet. Ezzel 1956 soha el nem évülő felelősséget rakott a vállunkra, a hit megőrzésének felelősségét.” – mondta.

 

   A felelősség részeként jelölte meg az ’56-os forradalom eszméinek életben tartását, majd azt, hogy a jelen és a következő generációk tudjanak építkezni erre az alapra. Ugyanakkor meg kell értetni velük az ’56-os hősök áldozatának nagyságát.

 

   „1956 forradalmi üzenetéből a mi felelősségünk megérteni és megértetni, hogy csak összefogással építhető a jövő, hiszen 1956. a nemzeti összefogás kivételes pillanata, és az akkori események mutatták meg, hogyan születhet, s születik néhány óra alatt nemzeti közösség. S felelősségünk, hogy mi, a szabad Magyarország polgárai, gonddal és tiszta lélekkel kell őrködjünk nemzeti létünk méltósága fölött.”

   Majd Széchenyit idézve azzal példálózott, hogy a múlt ismerete nélkül a jelenben ne lehet a jövő építésén munkálkodni. Itt azt emelte ki D. Kovács Róbert, hogy „több, mint három évtized kellett ahhoz, hogy az 1956-ban vérrel kivívott szabadságot 1990-ben visszaszerezzük” – utalva arra, mit eredményezhet, ha a ránk hagyott örökséget önkényesen kezeljük.

 

   okt23 koszoruzas 175A folytatás egyik lényeges megállapítása volt, 1956. különlegességének, egyediségének kiemelése. „Egy maroknyi nép semmivel sem törődő elszántsága egy egész világrendszert ingatott meg.” – mondta a polgármester. Felidézte a néhány órányi véres esemény körülményeit, emlékeztetett, hogy ’56 fiataljai lényegében az 1848-as kérdést tették fel: rabok legyünk vagy szabadok? Vagy „maradunk-e kesztyűbábok a mindenkori szovjet vezetés egyik ujján, feloldódunk-e nemzetként az internacionalizmus tengerében vagy visszaszerezzük önrendelkezésünket, s vele szabadságunkat?” A válasz egyértelmű volt.

 

   D. Kovács Róbert elemezte Gerő Ernő és Nagy Imre szerepét, eltérő nézeteiket, s ezek következményeit is. 1956-ben Gerő a szovjetek „tolmácsa” volt, Nagy Imre a magyarok nyelvén beszélt – emelte ki a lényeget. Nagy Imre arra válaszolt, amit az utcán kérdeztek, s szavai elhallatszottak Kőbányáig is. „A Szent László téren a mi forradalmárjaink döntötték le a parolázó szovjet emlékművet, ők verték le a vörös csillagokat, majd ők ragadtak fegyvert, hogy felvehessék a harcot a forradalom eltiprására kivezényelt idegen erőkkel.”

   Faludy Györgyöt idézve szólt arról, hogy mi, magyarok, hajlamosak vagyunk arra, hogy „emléknappá változtassuk az ünnepnapjainkat.” A magyar történelemben 1956. október 23-a határozott értékválasztás napja volt – mondta. Ez a nap ezért lehet valódi ünnep 63 év múltán is – állapította meg.

   D. Kovács Róbert Tamási Áron 1956-ról írott gondolataival zárta az ünnepi beszédét. „A kehely, amelyben magyarok vércseppjei szentelik meg az éltető italt, a világot arra inti, hogy nagyobb gonddal és tisztább lélekkel őrködjék az emberi lét méltósága felett.”

   okt23 koszoruzas 126

 

   D. Kovács Róbert Antal beszéde jól követhető szerkesztésben járta körbe 1956. történéseit. Több oldalról mutatta be – minden esetben a lényeget kiemelve, nem elveszve a kínálkozó kronológiai történetmesélésben – azokat az elemeket, melyek napjainkban is követendő példának bizonyulnak, de elkerülve a téma adta csapda-helyzeteket.

   Hasznosnak bizonyultak az idézetek (Albert Camus, Faludy György, Tamási Áron), jó helyen utalt a konkrét kőbányai mozzanatra.

 

   okt23 koszoruzas 196Az ünnepi beszédet Agárdi László, magas állami elismerésekkel kitüntetett színművész (képünk) egyszemélyes, mégis temérdek színt, érzést és érzelmeket megjeleníteni képes, különleges műsora követte. Faludy, Máray, Illyés Gyula, Wass Albert verseit hangulatteremtő, nagyszerű érzékkel válogatott aláfestő zene kísérte.

 

   Az ünnepi beszédet és a műsort követően, a megemlékezést konferáló Földényi Krisztina a kopjafa emlékmű előtt a tisztelet koszorúinak elhelyezésére hívta fel a politikai, társadalmi szervezetek vezetőit, képviselőit.

 

   A tisztelet jeleként meghajtott, ’56-ot jelképező, lyukas nemzeti zászlók között koszorút helyezett el:

 

   D. Kovács Róbert Antal, Kőbánya polgármestere, a Kőbányai Önkormányzat nevében,    

   Radványi Gábor, Weeber Tibor, dr. Mátrai Gábor képviselők, a Fidesz Kőbányai Szervezete nevében,

   Somlyódy Caba (MSZP kőbányai elnöke), Stemler Diána (Momentum kőbányai szervezetének elnöke), Mustó Géza Zoltán (DK kőbányai szervezetének elnöke), Major Petra (Párbeszéd kőbányai szervezetének elnöke), Tóth Balázs (LMP kőbányai szervezetének elnöke), az ellenzéki összefogás nevében,

   Bacsa Gyula (Kőbányai Örmény Önkormányzat elnöke), Danka Zoltán (Kőbányai Lengyel Önkormányzat képviselője), a kőbányai nemzetiségi önkormányzatok nevében,

   Bellovics Péter (BKIK X. kerületi tagcsoport elnöke), Bata Mihály (BKIK X. kerületi tagcsoport tiszteletbeli elnöke), a BKIK kőbányai tagcsoportja nevében,

   Égi Pál (56-os Szövetség országos elnöke), Tóth Ferenc (56-os Szövetség kerületi elnökhelyettese),

   Nagy Ágnes, Kohl Katalin, Menyhárt Sándor (iskolaigazgatók), a Kelet-Pesti Tankerületi Központ nevében,

   Szilágyiné Eichler Katalin (igazgató), a Fekete István Általános Iskola nevében.

   okt23 koszoruzas 458

  Magánszemélyek helyezik el a kegyelet virágait a kopjafa emlékműnél

 

   A koszorút elhelyezők után magánszemélyek tettek egy-egy szál virágot a kopjafák alá, majd Földényi Krisztina bejelentette, hogy a Kőbányai Önkormányzat a Nemzeti Gyásznap alkalmával november 4-én, délelőtt 10 órakor tart megemlékezést az Élessaroknál Silye Sámuel és társai tiszteletére felállított emlékműnél.

 

cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül

tamogatas