AD-blacklist1

2019
júl.
02

Kőbánya kitüntetett büszkeségei

Írta: Oszvald György

Testuleti dijatado 000leadIsten adományaiként aposztrofálta ünnepi beszéde végén a Kőbányai Szent László Napok díjazottjait, kitüntetettjeit D. Kovács Róbert Antal polgármester, a június 27-én megrendezett ünnepi képviselőtestületi ülésen.

 

 

 

Az ünnepélyes, Kőbánya kitüntetéseit, elismeréseit átadó képviselő-testületi ülés a már hagyománnyá nemesedett aktussal, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet csapatzászlójára történő szalag feltűzésével kezdődött. 

Testuleti dijatado 200

   A szalagot D. Kovács Róbert Antal, Kőbánya polgármestere dr. Bozsó Zoltán bv. dandártábornok, bv. főtanácsos parancsnok kíséretében tűzte fel a zászlóra az ünnepi beszéde után (képünk).

    

    Testuleti dijatado 146D. Kovács Róbert felidézte, hogy Kőbánya védőszentjét sokoldalú uralkodóként tartja számon a nemzeti emlékezet. Szent László, a lovagkirály, egy identitási gondokkal küzdő közösség irányítását vette át. „Hiányoztak a szilárd alapok, ideológiai, erkölcsi és jogi értelemben is. Koppány és István hívei párhuzamos társadalmat alkottak. A kettősség a király családját is átjárta, az apai nagyapa, Vazul, maga is lázadt az új rend ellen.” – idézte a múltat a polgármester.

 

   A válaszúthoz érkezett társadalom végül is az államalapító Szent István örökségét vitte tovább és fejezte be, László pedig, isteni jutalomként, a szentek közé emelkedett. Szent László ünnepén Kőbánya közössége is a kiemelkedő személyeknek adományoz elismerést. „Olyanoknak, akik Szent Lászlóhoz hasonlóan mások füölé magasodtak. Olyan személyiségeknek, akik belső iránytűje ugyanolyan bizonyossággal mutatják az utat, mint egykor a lovagkirályé” – mondta, s kiemelte a tulajdonságok talán legfontosabbikát, az elhivatottságot. Ugyanakkor nem felejtette el, hogy van egy másik motívum is, „melyet Luther körül írt, Teréz anya pedig megnevezett: ez a szeretet.” Ezek alapján kapták a legjobbak Kőbánya különféle elismeréseit, kitüntetéseit. A díjazottakat a fanfár hangjaival köszöntötte a Tutta Forza Zenekar.

 

   A polgármesteri köszöntő után következett a díjak, elismerések átadása. Az egyes területek, elismerések között a Tutta Forza Zenekar és a Magyar Állami Operaház trombitaművésze, Könyves-Tóth Mihály szólista (közreműködött Sarkadi Katalin zongoraművész) előadását élvezhette a közönség és a díjazottak.

 

   Testuleti dijatado 905E helyen eltekintünk a díjátadási sorrend betartásáról: a Tutta Forza aktív szereplője, részese volt a díjátadónak, nem lehetett hát kihagyni – az ünnepség kedves színfoltajaként – a zenekar vezetőjének, a 2009-ben Kőbányáért díjat kapott Bakó Rolland karnagynak átadott kedves figyelmességet. Bényi Ildikó (MTVA műsorvezető) eközben néhány szóval méltatta a zenekar művészeti tevékenységét, szerepét, részvállalását Kőbánya közéletében.

 

   A díjátadó másik különlegessége volt, hogy Könyves-Tóth Mihály (képünk) a trombita szólója után a színpadról egyenesen D. Kovács Róberthez ment, hogy átvegye a Kulturális ágazatban adományozható Manninger Miklós-díjat.

 

   Könyves-Tóth Mihály kőbányai zenész, alapfokú zenei tanulmányait 2005-ben fejezte be, majd a Weiner Leó Zeneművészeti szakközépiskola elvégzése után 2015-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Tanulmányai során több magyar és külföldi trombitaművész mesterkurzusán vett részt, 2012-től a Magyar Állami Operaház művésze, 2016-tól első trombitása; a 2017/18-as évadban elnyerte az Év zenekari művésze díjat. 2018 kiemelkedő volt számára: második helyezést nyert a német ARD nemzetközi trombitaversenyén, ugyanitt elnyerte a közönségdíjat és a kötelező kortárs mű legjobb előadása díjat. Az év végén pedig Junior Príma Díj elismerésben részesült.

 

   A kedves intermezzo után – némi önkénnyel megváltoztatva a sorrendet – először a legmagasabb kitüntetések átadásáról szólunk.

 

Szent László-díj

 

   Kinczler Irén 2018-ban ünnepelte 90. születésnapját. A Pozsony környéki nagyszülők gyermeke Ungváron töltötte élete első éveit, itt járt ruszin nyelvű görögkatolikus elemi iskolába, majd a középiskolát már Kőbányán, a Szent László Gimnáziumban végezte el 1950-ben. Sopronban, az Evangélikus Teológiai Akadémián végzett teológus szakon, ám – a sors szeszélye folytán – csak az utolsók között, hatvanévesen szentelték lelkésszé 1988. március 20-án. Az egyházi adminisztrációs hiba egyháztörténeti jelentőségűvé emelte a felszentelést.

   Testuleti dijatado 1017Élete során folyamatosan írt, publikált, az evangélikus egyháztörténetről elsősorban a gyermekeknek szóló írásai már felnőtt fejjel születtek, s – édesanyjának a magyar történelem iránti szeretete mellett főleg az ungvári várral kapcsolatos gyermekkori élményei hatására – kis füzetek formájában jelentek meg. A húsz kiadványból álló sorozatban híres történelmi alakok mellett – például Thököly Imre vagy Kossuth Lajos – jelentősebb egyháztörténeti személyek portréját is megrajzolta: Luther Mártonét, Bél Mátyásét és Petrőczi Kata Szidóniáét. Összegyűjtött műveit 2011-ben Képek a magyarországi evangélikus egyház történetéből címmel adták ki.

   Kinczler Irén tizenkét évesen lett kéntor faluja templomában. Az Erdélyben és Finnországban tanult Koren Emil lelkész bízta meg ezzel a feladattal, s tanította orgonán játszani. Négy éven át volt a – korábban kántor nélkül maradt templom – kis kántora. Tudásának felnőtt korában is hasznát vette a kőbányai gyülekezetben, illetve tavaly még ő kísérte a kistarcsai evangélikus szeretetotthon reggeli áhítatain az éneket.

   1944. tavaszán, az akkor még Magyarországhoz tartozó Ungvárról elhurcolták a zsidókat, s bár a Kinczler család sokáig kitartott, végül kalandos módon, Szencen keresztül Budapestre menekült, s Kőbányán kezdett új életet.

 

   Testuleti dijatado 1015„Az egyetemi tanulmányokat becsülettel maga mögött tudó teológusnő már világi álláson gondolkodott, amikor a püspök végül a kőbányai gyülekezetbe helyezte Koren Emil mellé gyülekezeti munkatársnak. Itt nemcsak az adminisztrációból és az egyéb teendőkből vette ki a részét lelkiismeretesen, hanem a családlátogatásban és a gyerekmunkában is óriási szerepet vállalt. Fáradtságot nem ismerve járta a kőbányai proletárnegyedeket, és elbeszélgetett az ott lakókkal, majd átadta a maga készítette igés lapokat, hogy – ahogy fogalmazta – „maradjon nyoma a látogatásomnak”. (Forrás: Evangélikus Élet, 83. évfolyam, 15–16. szám, 2018; Boda Zsuzsa)

 

   Később – Koren Emil lelkészt követve – a fasori gyülekezetbe került gyülekezeti munkatársnak. Édesapja halála után világi állást is vállalt, a Vasutas Biztosító Egyesületnél, majd a Kőbányai Zeneiskolában is dolgozott. Ez utóbbi munkája mellett újra szolgálatot vállalt a kőbányai evangélikus gyülekezetnél. Nyugdíjasként pedig az 1979-ben megnyílt Evangélikus Országos Múzeumban lett adminisztrátor és időnként tárlatvezető. 

   A Kőbányai Önkormányzat több évtizedes lelkészi munkássága, példaértékű emberi magatartása elismeréseként a 154/2019. (IV.18.) határozatával Szent László-díj elismerést adoményozott.   

 

Díszpolgári cím

 

   Dr. Debreczeny István, vegyészmérnök, okleveles gazdasági mérnök, tősgyökeres kőbányai. Itt született és jelenleg is itt él. A mostani Dreher Sörgyárak Zrt. elődjeinek igazgatója volt 1976-tól 1990-ig. Nevéhez fűződik a Kőbányai Sörgyár rekonstrukciója, mely során megújultak a főzőházak, a kazánházak, a kondicionáló és a palackozó üzem, a malátagyár és a transzformátor állomás. A jelentős munkálatok alatt biztosította, hogy nem állt le a gyár, nem volt termeléskiesés, sőt javult a termékminőség és a dolgozók munkakörülményei is. Tanulmányutak szervezésével, a szakirodalom bővítésével, nem utolsó sorban saját tapasztalatainak átadásával gondoskodott munkatársai tudásának fejlesztéséről.

   Testuleti dijatado 953A gyár fennállásának 125. évfordulója alkalmából készített Jubileum 125 nevű sörkülönlegességgel – a keleti-blokk országai közül elsőként – 1980-ban beneveztek be a brüsszeli nemzetközi sörversenyre, melyen a termék aranyérmet nyert. Ezután még számos más díjat nyertek a gyár termékei, köztük a Kiváló Áruk Fóruma díjat is megkapták. 1988-ban dobták piacra a ma is forgalomban lévő Aranyászok és Dreher söröket.

   Debreczeny István (képünk) 1985-ben műszaki doktori címet szerzett, s oktatóként, mint címzetes egyetemi docens bekapcsolódott a Budapesti Műszaki Egyetem és a Corvinus Egyetem munkájába.

   Életútját számos szakmai tárasaság alapítása, ezekben vezető pozíciók betöltése kíséri. Kiemelkedő munkáját kitüntetések, elismerések kísérik: 1971-ben és 1972-ben Kiváló feltaláló kitüntetést kapott, 1981-ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki, 1988-ban Eötvös Lóránd-díjban részesítették. 2012-ben a Magyar Mérnöki Kamara a Környezet Védelméért kitüntetést kapta, 2016-ban elnyerte a GSI Magyarország Zrt. életműdíját, 2017-ben az EOQ MNB örökös tagja lett.

   Kőbánya Önkormányzata a Kőbányai sörgyár megújításáért, szakmai tudása, vezetői kvalitásai elismeréseként a 155/2019. (IV.18.) határozatával Kőbánya Díszpolgára címet adományozott dr. Debreczeny István részére.

 

Posztumusz díszpolgári cím

 

   Dreher Antal, a Dreher Sörgyárak alapítója 1810-ben született. Életműve édesapja üzleti ötletével kezdődött: Franz Anton Dreher 1796-ban megvásárolta meg a Klein-Schwehati Városi Serházat. A világhírű kőbányai Dreher Sörgyárak története immáron 165 éve tart.

   Dreher Antal Ausztriában, Münchenben, majd Angliában tanulta ki a sörfőzés mesterségét – korának innovátora volt. Hazatérése után, 1840 körül vezette be az alsó erjesztésű sörtechnológiát, mellyel egy új sörfajtát, a Lagerbier sört hozta létre. Az új sör meghozta számára a „sörkirály” címet.

   Ekkoriban történt, hogy Kőbányán főzött sörével Schmidt Péter serfőző hatalmas sikereket aratott. köszönhetően annak, hogy a mélyfúrásból származó vizet használt és a sör érlelését az egyenletes hőmérsékletet biztosító sziklapincékben végezte. A sikerre Dreher Antal is felfigyelt, s 1862-ben sikerült megvásárolnia a Kőbányai Serház Társaság 1854-ben alapított serfőzdéjét. Dreher Antal halála (1863) után fia, ifjabb Dreher Antal vette át a Dreher Serfőzdék irányítását. A Dreher konszern akkoriban négy gyáregységből állt: Schwehat, Kőbánya, Trieszt és Michelob alkották a birodalmat; a konszern az 1890-es években már 1,2 millió hektoliter sört termelt, Magyarország legnagyobb sörgyáraként.

   A fejlődében Dreher Antal fiának, Dreher Jenőnek is jelentős szerepe volt: jelentős részesedéseket vásárolt a versenytársak – köztük Haggenmacher, Barber és Klausmann – tulajdonából, így 1933-ban létrejött a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt., mely 70%-ban uralta a piacot.

   Testuleti dijatado 972A Dreher névvel fémjelzett gyárat és termékeit Európán túl, Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában és Afrikában is megismerték, így elmondható, hogy a Dreher-dinasztia világhírűvé tette a kőbányai sörgyártást. Az 1948-as államosítás után Kőbányai sörgyár lett a Dreherből, a nevet csak 1977-től viseli újra. A Dreher családból senki vitte tovább a gyártást, 1933-ban a dél-afrikai SAB Miller tulajdonába került a gyár, 2017-ben pedig a japán Asahi szerzett tulajdonjogot a gyárban. A Dreher név továbbra is megmaradt, napjainkban a hagyományokat őrizve az új termékek mellett, tradicionális receptek alapján készíti söreit, szem előtt tartva a dreheri örökséget: a minőség iránti elkötelezettséget.

   Drehar Antal céltudatossága nélkül ma nem lehetne egy világviszonylatban is elismert sörgyártással foglalkozó vállalat, mely Kőbányának is hírnevet szerzett.

   Dreher Antal részére életútja és a kőbányai sörgyártás világhírűvé tétele elismeréseként 156/2019. (IV. 18.) határozatával Kőbánya Díszpolgára posztumusz címet adományozott. A díjat Bai József pénzügyi igazgató vette át (képünk).

  

További díjak

 

   Kőbányáért díjban részesült Bánóczky Előd plébános (a díjjal járó 500 ezer forint jutalmat adományként adta át a kőbányai Szivrávány idősotthon számára), Katona Csaba vállalkozó és családja, Nagy István, a Kocsis Sándor Sportközpont igazgatója.

   Kőbánya Szolgálatáért Emlékérem kitüntetésben részesült Molnár Györgyné, a Manóvár Bölcsőde kisgyermeknevelője.

 

Testuleti dijatado 555

  balról: Bánóczky Előd, Katona Csaba és felesége, Nagy István, valamint Molnár Györgyné

 

Kiváló Pályakezdő Munkatárs  

  elismerést adott át D. Kovács Róbert az eredeti sorrend szerint Kovács Dóra pedagógus, a Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanárának (egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az ünnepségen) és Szabó Rebeka óvodapedagógus, az Aprók Háza Óvoda nevelőjének.

 

Egészségügyi ágazat

 

   Bereczky Endre-díj: dr. Rajháthy Beatrix gyermekorvos, Újhegyi Gyermekorvosi Rendelő; dr. Szabó Endre családorvos, Zsivaj utcai Felnőtt Háziorvosi Rendelő.

   Wágner Viktória-díj: Almási Erika oktatóvédőnő, Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központ.

   Év ápolója díj: Balog Árpád Attiláné asszisztens, Újhegyi Gyermekorvosi Rendelő; Szklenárné Simon Ildikó asszisztens, Zsivaj utcai Felnőtt Háziorvosi Rendelő (a díjat más elfoglaltsága miatt a nővére vette át).

 

Közigazgatási ágazat

 

  Rottenbiller-díj: Ehrenberger Krisztina főosztályvezető, Polgármesteri Hivatal.

 

Kulturális Ágazat

 

   Manninger Miklós-díj: Könyves-Tóth Mihály trombitaművész, Magyar Állami Operaház

 

Oktatási ágazat

 

   Sajó Sándor-díj: Ésikné Spáczay Zsuzsanna óvodapedagógus, Csodafa Óvoda; Juhász Tamás pedagógus, igazgatóhelyettes, Szent László Gimnázium; Kovács Ferenc igazgató, Keresztury Dezső Általános Iskola; Rédi Andrea pedagógus, Keresztury Dezső Általános Iskola; Szőkéné Magyar Erzsébet pedagógus, Harmat Általános Iskola; Túri Sándorné óvodapedagógus, Aprók Háza Óvoda.

 

Szociális ágazat

 

   Soos Géza-díj: Varga Éva Katalin szakmai egységvezető, Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központ.

   Stróbl Mária-díj: Kissné Turai Fatime kisgyermeknevelő, Gyermeksziget Bölcsőde.

 

Testuleti dijatado 1054

  Díjazottak egy része a nézőtéren

 

Elismerő címek

 

   Kőbánya kiváló közössége: Koccintós Hagyományőrző Egyesület – a díjat átvette. Sturcz Anna művészeti vezető és Sviszt Katalin, az egyesület elnöke.

   A díjat az egyesület a magyar népzene, néptánc és folklór hagyományok megőrzése, a Kárpát-medence tánchagyományainak ápolása, kiváló közösségi szerepvállalása elismeréseként kapta.

   Kőbánya kiváló vállalkozása: Pallagi Art Kft. – a díjat a kft. tulajdonosa, Pallagi Kende István vette át, aki a díjjal járó pénzjutalmat a Széchenyi Általános Iskola működését segítő Újhegy 2000 alapítványnak adományozta.

   A díjat a több, mint húsz éve a kerületben sikeresen működő vállalkozás, amely egyebek mellett a világversenyeken is ismert és használt, nemkülönben a Törekvés SE kerekesszékes vívóinak speciális vívópástját is készíti, elismeréseként kapta.

   Kőbánya kiváló közössége: Bem József Bajtársi Egyesület – a díjat átvette Tóth Gábor, az egyesület elnöke.

   A 2008-ban alapított egyesület mintegy száz tagja az egykori honvédségi területen élő honvédségi nyugdíjasok és más fegyveres testületeknél dolgozók közösségét építi, szervezi, nem utolsó sorban megtartja őket. A díjat ezzel a kiemelkedő tevékenységével érdemelte ki.

  Kőbánya kiváló cukrászdája: FagyiZó-Na Cukrászda (a tulajdonosok más elfoglaltságuk miatt a  díjat egy későbbi időpontban veszik majd át). A díjjal járó pénzjutalmat a Magyarország Mitochondriális Betegek Alapítványa számára ajánlották fel.

   A cukrászda – mely már két alkalommal is elnyerte az ország legjobb fagylaltjáért járó díjat –,   a kiváló minőségű cukrászati termékek, valamint a kedves, udvarias kiszolgálás elismeréseként kapta az elismerést.

   Kőbánya kiváló szociális szakembere: Preszl Éva szociológus, gyógypedagógus, az Életrevaló Karitatív Egyesület szakmai vezetője.

   A díjat a nehéz sorsú kőbányai családoknak, fiataloknak, gyerekeknek nyújtott áldozatos, magas szakmai színvonalon végzett munkája elismeréseként kapta.

   Kőbánya kiváló festőművésze: Sáfár Pál festőművész

   Az eddig 61 önálló kiállítást magáénak tudó, kőbányán alkotó festőművész 1973-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola – Bernáth Aurél festőosztálya növendékeként. Alkotói tevékenysége mellett több múzeumban is dolgozott, mint régészeti rajzolóként. Képein megjelennek Kőbánya épületei, csodás természeti helyei. A díjat alkotómunkája elismeréseként kapta.

 

   Testuleti dijatado 100A díjátadón a Tutta Forza Zenekar élő zenei kíséretével a Himnusz elénekléséban közreműködött Sütő Rita, a zenekar hegedűse (képünk).

  

 

 

cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

 

fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

 

Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül

tamogatas