AD-blacklist1

2018
júl.
14

Eltemették Meiszter Kálmán festőművészt

Írta: Oszvald György

Meiszter temetes 058leadEgyházi szertartás és tiszteletadás mellett búcsúztak, s kísérték utolsó útjára Meiszter Kálmán festőművészt családja, barátai, tisztelői, művésztársai július 13-án.

 

 

 

„Körülvettek engem a halál kínjai;

Ó, Uram, a te kezedbe ajánlom lelkemet.”

 

Megtelt a kőbányai Szent László templom Meiszter Kálmán festőművész, a Kőbányáért díj (2013) tulajdonosa, Kőbánya kiváló művésze (2011), Kőbánya díszpolgára (2015) ravatala előtt.

 

   Meiszter temetes 038A búcsúmisét Balogh Attila atya (képünk) celebrálta, majd a világi megemlékezéseket Weeber Tibor, Kőbánya alpolgármestere (lenti kép balra) kezdte.

   Meiszter temetes 070Felelevenítette a ,,főstő" életútját, szólt kiállításairól, s személyes hangot ütött meg Kálmán bácsi kórházban töltött utolsó napjai kapcsán.

 

   Meiszter temetes 085A megemlékezéseket Nádor Dénesné, ahogy mindenki ismeri, Nádor Mara, a Művészetbarárok Egyesülete tagja (képünk) folytatta. Hangvétele szintén személyes volt, a 40 éves barátságuk erre bőven adott okot.

 

*

   Szerkesztőségünk Kálmán bácsi 90 éves születésnapján – szintén a baráti közvetlenség hangján – köszöntötte őt a web-oldalán. A négy évvel ezelőtti írást a jelenhez igazítva közöljük, kifejezve tiszteletünket, szeretetünket.

 

   „Kálmán bátyót 2005-ben ismertem meg, egy volt azon kőbányai festőművészek közül, akiknek néhány kiállított művében volt szerencsém gyönyörködni a Kőbányai Képző- és Iparművészek Egyesülete biennáléján. Kicsit később egy születésnapra kaptam meghívást. A művésztársak néhai Varga Hannát köszöntötték a „házibulin”, ha emlékezetem nem csal, 89. születésnapján. Régebbi fotókat nézegettek, Varnusz Xavér verset mondott, peregtek a történetek, s volt egy pillanat, amely mélyen belém ívódott: Kálmán bátyó féltve ölelte át Hannát; ebben a mozdulatban minden benne volt. 

   Meiszter temetes 021

  A gyászoló Mieszter család

 

   Egy nagyon mély érzésű, érzelmű embert láttam meg, vagy inkább érzetem meg benne. A későbbiek folyamán megtapasztaltam, hogy milyen nagy a szíve. Néha beugrottam hozzá kertvárosi otthonába, kevesebbszer, mint kellett volna. Ültünk a képei között, beszélgettünk. Uzsonnát varázsolt, pedig tiltakoztam. Közben legújabb versét osztotta meg velem. Vagy történt, hogy a sashalmi kiállítása előtt egy kis idővel tanácsot kért (!), hogy mit szólok az egyik, önéletrajzi ihletésű verséhez, melyet a megnyitóra szánt.

   Történt azon a bizonyos sashalmi kiállításon, hogy az óriási teremben 10-15 perccel a meghirdetett kezdés előtt hatvan-hetven szék ásítozott üresen, vendégeket várva. Aztán pár perccel este hat előtt, mintegy varázsütésre, hirtelen megtelt a terem. Minden széknek gazdája lett, s az érdeklődők között csak a néhány kőbányai pályatárs volt ismerős számomra. Csak arra tudtam gondolni, sokukat ugyanúgy érinthette meg valami a „föstő” lényéből, mint engem. 


   Egy egészen más oldalát ismertem meg, mikor első alkalommal hívott meg a nevezetes nyár közepi kerti partijára. A parti egyaránt szolgálja a művészeti élményszerzést a fellépő idősebb művészek jóvoltából és az adakozás örömét. Az adomány a családsegítő központ kasszáját gyarapítja, immár több mint harminc éve. Csak csendben jegyzem meg, Kálmán bátyó úgy egy éven át rajzolja a portrékat, festi a csendéleteket erre az alkalomra. Sokat!


*

   Meiszter temetes 167Meiszter Kálmán abszolút egyedi mintát rajzolt ezzel az eseménnyel: tanított, szórakoztatott, élményt adott, jótékonykodott, nem utolsó sorban egy csodálatos délutánt biztosított a résztvevőknek. Talán nem túlzás, ha azt mondom, kiváltáság volt meghívót kapni erre partira.

   Miközben a zsoltár éneklése közben az altemplomba, az urnatemetőbe sorjáztunk a csigalépcsőn, követve Kálmán bátyó urnába zárt hamvait, arra gondoltam, megint milyen sokan voltak, milyen sokan szerették őt. Meg arra, s erről Weeber Tibor is szólt búcsú beszédében, hogy hiányozni fognak a kerti partik…

   Azt hiszem, sőt, meggyőződésem, Meiszter Kálmánt nem a kora miatt tisztelték és szerették az őt ismerők! Sem 90, sem 94 évesen! (Oszvald György)

 

fotó: 10kerkult.hu/OGY