AD-blacklist1

2018
máj.
23

Képpé nemesült imák

Írta: Oszvald György

HGYA SZUTOR kiallitas 001leadSzutor Katalin festőművész-restaurátor ikontábláiból nyílt kiállítás a Szent László templom plébánián május 16-án. A különleges tárlatnak a Havasi Gyopár Alapítvány Pünkösdváró rendezvénye adott keretet.

 

 

 

Tovább folytatódik a plébánia azon törekvése, hogy az egykori ebédlő átalakítása után a helyiség kulturális rendezvényeknek, irodalmi délutánoknak, bábfesztiválnak, előadásoknak, s főként kiállításoknak adjon otthont. Terjedőben van egy név: Plébánia Galéria, mely azt jelzi, mind Kőbánya, mind egy szélesebb közösség el- és befogadta Attila atya törekvéseit, közösség-kovácsoló elképzeléseit.

   Legutóbb Hanzilné Farkas Valéria kurátor vezette le a pünkösdváró eseményt, melynek ékköve Szutor Katalin kiállítása volt.

 

   HGYA SZUTOR kiallitas 249A művésznő (képünkön) 1977-ben végzett a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola festő szakán, ahol a hagyományos festészeti technikák mellett elsajátította a murális technikákat is, kiváltképp a mozaikrakást. A középiskolai évek során különös figyelmet szentelt az ikonfestészet megismerésének. Ehhez – saját bevallása szerint – a bizánci művészet egy-egy jellegzetes ikonográfiai típusának másolása volt a legalkalmasabb módszer, ami egyúttal segítette az ortodox művészet formai és tartalmi világának megértésében is.

 

   1977-79 között az Országos Műemlék Felügyelőség műhelyében segéd-restaurátorként dolgozott. 1980-ban felvették a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1985-ben festőrestaurátor-művész diplomát szerzett. 1985 óta a Magyar Nemzeti Galériában dolgozik, a Régi Magyar Osztály főrestaurátora. Itt középkori és barokk festményekkel és szobrokkal foglalkozik, emellett pedig portrékat és professzionális műtárgymásolatokat készít. 1993-tól saját elképzeléseit is megfesti. Számtalan egyéni és csoportos kiállítást tud maga mögött, portréi és oltárképei megtalálhatók Budapesten több helyen is, továbbá Körmenden, Csemőn.

 

    HGYA SZUTOR kiallitas 130Weeber Tibor alpolgármester (képünk) egy személyes indíttatású köszöntővel ajánlotta a jelenlévők figyelmébe az ünnepet és a kiállítást.

   „Nem is gondoltam volna, hogy a kiállítást megnyitó Lakatos József, hiszen gyakori a név, egykori kollégámat rejti, s vele találkozhatok ezen a kiállításon. Mintegy 30 évig dolgoztunk együtt az Országos Széchenyi Könyvtárban.” – elevenítette fel régi emlékleit.

 

   Azt sem mulasztotta el megjegyezni, hogy a zenei közreműködő Filip-Orbán Katinka és családja régi ismerősei.

   „Jó látni Kőbánya gazdagodó kulturális életét, jó látni, hogy vannak alapítványok, melyek a szociális munkájuk mellett a kultúrával is törődnek, s jó látni, hogy ezekre befogadó közönség is van.” – adta vissza a szót Hanzliné asszonynak, aki Fekti Gergelyt kérte fel egy köszöntőre.

 

   HGYA SZUTOR kiallitas 156Fekti Gergely (képünk) a rendezvényre meghívott Demeter Márta országgyűlési képviselő nevében, s kérésre szólt, tekintettel arra, hogy a képviselő asszony parlamenti munkája miatt nem tudott jelen lenni.

 

   Egy történetet mondott el, melyet régebben Demeter Márta mesélt el neki, s melynek főhőse két idős hölgy, akik emberemlékezet óta jó barátnők voltak. Egyikük nyugdíjas bolti eladó, Ilona asszony, fiával és annak családjával él egy fedél alatt. A fiatalok szegények, az asszonyka várandós, hitelt nem tudtak szerezni az önálló lakáshoz. Ezért Ilona úgy döntött, élete során összespórolt pénzét nekik adja az új életükhöz.

   Ám éppen Pünkösd napján telefonált neki barátnője, s kétségbe esve panaszolta, hogy nyolcéves unokájánál daganatot fedeztek fel, ami csak külföldön gyógyítható egy drága, öt millió forintba kerülő műtéttel.

   Ilona asszony nehéz döntés előtt állt: a gyerekeinek segítsen vagy a barátnője unokájának? De ezt nem akarta egyedül megtenni, s összeült a fiával és a menyével. Elmondta, hogy a kislánynak segítene inkább. A gyerekei ezt a döntést megértették, s elfogadták.

   „Ez a döntés pedig nem csak és kizárólag a Szentlélekről szólt, inkább az előtte való lemondásról.” – fejezte be a történetet Fekti Gergely.

  

HGYA SZUTOR kiallitas 046

 

   S ha úgy tetszik, Balogh Attila atya e történet szellemiségével folytatta a pünkösdi megemlékezést. Kifejezte örömét, hogy a plébánia közösségi tere egyre több programot nyújt, s valóban otthona a közösségeknek. Megemlítette, itt tartják összejöveteleiket a kőbányai anonim alkoholisták, de a gyülekezet kis néptáncosai is itt próbálnak. „A programjaink nem mindig kapcsolódnak a valláshoz, de, hogy helyet biztosítok számukra, az éppen azoknak a lelki tényezőknek köszönhetők, melyek mindannyiunknak fontosak.” – mondta Attila atya.

 

   HGYA SZUTOR kiallitas 109Ő is elmesélt egy történetet, s tanulságként úgy összegezte tapasztalatait, hogy a „művészetnek van egy háttere: egészen másként csodálkozom rá a szépre, az értékre, függetlenül attól, vallásos vagyok-e vagy sem. Az a lényeg, hogy a képet nézve, az indítson el valamilyen érzést a lelkünkben.” – vezette át gondolatait a Pünkösdre.

 

   Elmondta, kicsit elhalványult a pünkösdi ünneplés, holott ez egy nagyon régi és különleges ünnep, a húsvét egyfajta lezárása, mely minden korszakban mást és mást mondott a népeknek. A zsidók Jeruzsálembe zarándokoltak e napon, mások hálát adtak a termésért aratáskor, avagy a Tízparancsolat – mely az emberi együttélés legfontosabb szabálya – ünnepe is volt. „Igazság szerint nem is fontos, hogy a Tízparancsolat a bibliában van leírva vagy kőtáblába van vésve. A szívünkbe, a lelkünkbe írta a Jóisten.” – hangsúlyozta Attila atya.

   Végül azzal kívánt emelkedett ünneplést, hogy találjuk meg a szeretet közös nyelvét a művészetben, a családban, a hitben, a vallási életünkben!

 

   HGYA SZUTOR kiallitas 113A kiállítást Lakatos József szobrászművész (képünk) nyitotta meg. Egy pünkösdi imával indított, s valójában Szutor Katalin művészetét, alkotásait végig ebben a mederben tartotta. Nem véletlenül, hiszen maga az ikon is egy „vallás”. Ikonokon elsősorban a keleti egyházak szentképeit értjük, különösen az ortodox egyház és az abból kivált bizánci rítusú görög-katolikus egyház liturgikus képeit. Az ikonok célja Isten és szentjei tiszteletének tudatosítása, hátterük általában arany színű, ritkábban ezüst, és a lerajzolt szent szembenéz velünk. Ikonképeket már a Kr.u. VI.,  VII. századból is őriznek.

 

   „Szutor Katalin kollégámnál első az emberség, aztán a művészet. az, hogy ő helytáll a munkájában, helytáll a családjárt, s az, hogy ilyen gyönyörűségekkel megajándékoz minket, mint az itt kiállított képei, az maga a csoda. Katalin nem véletlenül szeretett bele az ikonfestészetbe, mert a jó művek ugyan megrendítenek, de az ikonok serkentenek minket. Olyan tevékenységekre, melyekben a szépnek is haszna van. Vegyük észre a hétköznapi csodákban is a teremtő üzenetét!” Babitsot idézte: „És akinek szép lelkében az ének, / Az hallja a mások énekét is szépnek.”

 

   HGYA SZUTOR kiallitas 037Lakatos József úgy fogalmazta meg a kiállítás lényegét, hogy „mind Szutor Katalin személyesen, mind a képei, az örökkévalóról, s az egyetemes emberi jóról üzennek nekünk. Sőt! Hogy erősítsenek meg bennünket az esendő jó szándékunkban.”

 

   A kiállítás és a pünkösdi ünnep hangulatát Filip-Orbán Katinka (képünk) csellójátéka alapozta meg, majd a rendezvény végén elhangzott művel a befogadást segítette.

 

 

   A tehetséges fiatal zenész a Tutta Forza Zenekarban muzsikál, Dávid Krisztina növendéke.

 

A kiállítás megtekintető: Kőbányai Szent László Plébánia (1102 Budapest, Szent László tér 25.) június 1-jéig, hétfő-szerda-péntek 09.15-től 10.30-ig és kedd-csütörtök 15.00-tól 17.30-ig.

 

Cikkünkhöz képgaléria tartozik - ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Álljon mellénk, támogassa a szerkesztőség munkáját, hogy fejlődni tudjunk, hogy színesebbek lehessenek cikkeink! A részletekért kattintson a képre!

tamogato tabla 400px