Szentek szóban, képen

A magyar szentekről tartott előadást Illésy Zoltánné Naszádos Ilona tűzzománc művész a katolikus plébánia Szent Anna és Joachim nyugdíjas klubjában november 1-jén.

A legjobbkor és a leszebb környezetben tartott előadást Illésyné Naszádos Ilona művésznő a magyar szentekről. A legjobbkor jelzőt az igazolja, hogy november 1-je a Mindenszentek napja. Másfelől, kicsit tágítva a kört, a Szent László-emlékévben vagyunk, s ha a lovagkirályról számtalan módon és tartalommal emlékeznek meg országszerte, hadd tudjunk meg kicsivel többet történelmünk más szentjeiről is. A legszebb pedig magától értetődik, hiszen november első napján még állt az a csodálatos, elsődlegesen szakrális témákat feldolgozó kiállítás, melyen az előadó tűzzománcba mintázott szentjei is láthatók.

   A könnyen érthető és jól szerkesztett előadás előtt Inguszné dr. Barabás Rita, a Kőbányai Német Önkormányzat elnöke köszöntötte a klubtagokat, s elmondta, hogy – bár többen voltak jelen a klubtagok közül is, de hátha valaki nem tudja – a teremben körben a német önkormányzat kiállítása látható, nem beszélve arról, hogy Naszádos Ilona, aki szintén német származású, rendszeresen kiállít az önkormányzat eseményein.

     Inguszné a szintetizátorhoz ült, s javaslatára, mintegy az alaphangulatot megteremtendő, közösen elénekelték a magyar szentek himnuszát, az Isten hazánkért című népéneket.

   Hogy a dalválasztás telitalálat volt, Illésyné Naszádos Ilona igazolta vissza: – Ez a népi ének összefoglalta mindazt, amiről szeretnék most beszélni – mondta.

    Ismertette előadása lényegét, miszerint az Árpád-házról lesz szó, István királlyal kezdődően az első 200 év szentjeiről szól majd. Előre bocsájtotta, hogy nincs még egy olyan ország, amely annyi szentet és boldogot adott volna a világnak mint Magyarország, s ezen belül is az Árpád-ház. Összeszámolta, több, mint ötvenen vannak, s közülük a legismertebbekről égetett zománcképet.

   Érdekességként említette meg, hogy a királyi udvar hölgyei nagyon kapósak voltak az európai uralkodói házaknál; részben dinasztikus okokból, másfelől nem volt lényegtelen a menyasszonnyal járó hozomány sem. (Azt zárójelben tesszük hozzá, hogy adott esetben a „területszerzés”, a hatalom földrajzi kiterjesztése is fontos cél lehetett.)

    – Az Árpád-ház szentjeink életében közös vonásként emelkedik ki a hitvesi hűség, a család és a nép szeretete és a felebaráti szeretet hősies gyakorlása – jellemezte őket. 

   István trónra lépésével és a keresztény királyság megszervezésével Európa egy olyan új állama jött létre, amely az elkövetkező ezer évben is életképes maradt. Akár különlegesség is lehet, hogy Európában Magyarország az egyetlen állam, mely ezeréves, folyamatos múlttal rendelkezik. Illésyné a „legősibb keresztény államként” aposztrofálta országunkat. – Magyarország Szent István uralkodásának végére a korabeli Európa legerősebb és legtekintélyesebb állama lett – hivatkozott a történészek tanulmányaira.

   I. István, születési nevén Vajk, gyakran Szent István az első magyar király. Géza nagyfejedelem és Sarolt fejedelemasszony fia. (Itt meg kell jegyeznünk, Illésyné már az előadás elején jelezte, Géza fejedelem trónra lépése előtt – minden más hiedelemmel ellentétben – megkeresztelkedett, így joggal lehet keresztény uralkodói vonalról beszélni.) István keresztelésére 985 és 989 között kerülhetett sor.

    Illésyné eléggé részletesen ismertette az államalapító legfontosabb tevékenységeit, királlyá koronázását, kiemelte, hogy a feudális állam megszervezése mellett létrehozta a magyar keresztény egyházat is, mely független volt a Német-római császárságtól. István király az egyetlen katolikus szent, akit az ortodox egyház is kanonizált.

   Szent Imre, István fia, egyidős a magyar keresztény állammal, 1007-ben született, bár egyesek ezt 1000-re teszik. A krónikák szerint 1031-ben, 24 éves korában halt meg, így valószínűbb, hogy 1007-ben született. Szent Gellért püspök tanította latinra, vallásra, a papi életre, s megszereztette vele a legmagasabb, akkor elérhető iskolai fokozatokat.

   Édesapja mellett az államirányítás tudományát, a hadvezérséget és diplomáciát sajátította el. Itt fontos megjegyezni apja hozzá írt intelmeit, melyben a bölcs kormányzás alapelveit foglalta össze; elsősorban az uralkodóra vonatkozó erkölcsi normákról ír.

   Apja halálka után a trónörökös Imrét 1083-ban avattatta szentté Szent László király.

    Illésyné Naszádos Ilona a családfa rendszerében beszélt még a többi szentekről is. Így röviden összefoglalta Szent László életútját. Érdekességéként jegyezte meg, hogy minden ábrázolásán a kardjára tűzött rózsafüzérrel jelenítik meg. Ő avattatta szentté István királyt 1083. augusztus 20-án. De hozzá kapcsolódik egy egész szentté avatási hullám is. A sorban – a már említetteken túl – Szent Gellért, Szent András szerepel.

    Megszilárdította a törvényes rendet az István halála utáni kaotikus állapotok, trónviszályok miatt.

   Szent Piroska László király egyik lánya, a bizánci udvarba ment férjhez. Őt Szent Erzsébet követte, aki II. András és Merániai Gertrúd lánya. A világ egyik legismertebb és legnagyobb tiszteletben tartott szentje.

   IV. Béla családjából elsőként Szent Kingát említette. De szólt arról a különlegességről is, hogy család maga adott négy szentet az országnak. Béla király gyerekei közül – Kingán kívül – Jolanda, Margit és Konstanza lett szentté vagy boldoggá avatva. Margit szentté avatását bátyja, V. István kezdeményezte, s több évszázados várakozás után, 1943-ban, XII. Piusz pápa avatta szentté.

   Az Anjou-ház hölgyei közül szent Hedviget – aki Nagy Lajos király lánya – említette Illésyné. Szólt arról, hogy Hedvig lengyel királynő és litván nagyfejdelemasszony. Igazság szerint Hedviget eredetileg Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el még négyévesen, mielőtt Ulászlóhoz ment feleségül.

  balról: Szent Piroska, Szent Margit, Szent Hedvig

   – A krakkói Wawelben lévő sírján egy gyönyörű feliratot olvastam: Pannóniában nőtt gyönyörű virágszál – mondta mintegy zárszóként a tűzzománcművész előadó.

   Illésy Zoltánné Naszádos Ilona itt fejezte be a szentek bemutatását, de nagy örömmel mesélt még az érdeklődőknek a szentek ábrázolási szabályairól, sajátosságairól. – minden szentnek megvan a maga attribútuma, ami az életútját jelképezi, s ezek szerepelnek a képeken. Például a királyi sarjakat mindig koronával ábrázolták.

Cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT  

Fotó: 10kerkult.hu/OGY

Álljon mellénk, támogassa fejlődésünket! Részletekért katt a képre!