Ismeret- és élménybővítés stroke-os módra
Egész napos kiránduláson vettek részt a stroke klub tagjai július elején: Székesfehérvár turisztikai nevezetességeivel ismerkedtek a délelőtt folyamán, majd ebéd után Felcsútra vitte őket a busz, ahol is a xx szellemének, építészeti stílusának megtartásával épült Pancsó Arénát tekintették meg.
Július 4-én reggel a már jól ismert, és a kerekesszékes betegek igényeit mindenben kielégítő autóbusz leparkolt a Gizella kórház mellett. A beszállás gyorsan zajlott, s miután Juhász Györgyi, a kirándulás főszervezője nyugtázta, hogy minden jelentkező fent van a buszon, jelt adott az indulásra. Szinte észrevétlenül eltelt az idő, s máris a Koronázó tér közelében állt meg a busz Fehérváron. Egy jóleső nyújtózkodás után, Györgyi még a busz mellett ismertette a vázlatos programot, majd a társaság nekivágott a városnézés első etapjának.
Az ősi Székesfehérvárt úgy kell elképzelni, hogy egy mocsaras, lápos területen négy sziget emelkedett ki, s a legmagasabbra épült a mai belváros. Jól ismert a neve is, Alba regia, a Fehér város, ahol a fehér nem a színt, hanem az uralkodó, szabad várost jelenti.
A Koronázó Bazilika gyakorlatilag az út másik oldalán volt, s korabeli romokat, maradványokat is őrző romkert kert mellett elsétálva, itt-ott meg-megállva több részletben ismerkedtek a betegek a hely történetével.
A templom első említése 1031-ből származik. A háromhajós, négytornyú épület 1543-ig a magyar királyok koronázó temploma volt, a középkorban 38 magyar királyt koronáztak itt. Több királyi család nyughelye is a templom, köztük Szent László király fia, Imre herceg is alussza örök álmát.
Itt tartották az országgyűléseket, itt volt a királyi trón, itt őrizték az ország kincstárát, az állami levéltárat, a koronát, a jogart, a kardot és a palástot. Az épület 1601-ben felrobbant, az 1862-ben elkezdett ásatások pedig a mai napig tartanak.
A Városház térre érkezett a csapat, s bár lenyűgöző volt a látvány, értve az Országalmát is ebben, mégsem ez volt az elsődleges cél. Egy városnéző „kisvonat” várta a kirándulókat, s ahhoz, hogy időre visszaérjen a durván egy órás útról az indulási helyre, bizony sietni kellett.
Mindenki elfoglalta a helyét, a „mozdonyvezető” ellenőrizte, hogy minden ajtó zárva legyen, s bekapcsolta a kocsik hangszóróit. A látnivalókról tudni illő ismereteket mindig időben és a látvánnyal szinkronban lehetett hallani.
Néhány érdekesség. A túra útvonala érintette az Új Magyar Képtárnak otthont adó ódon épületet, majd a Rákóczi útról kihajtva Szent László király mellszobra mellett haladt el, látni lehetett az evangélikus templom vöröses téglaépületét. A program egy-egy villanásra láttatni engedte a levéltár épületét, az 1700-as években épített Karmelita templomot, majd a Pelikán udvart, mely a Pelikán fogadóról kapta a nevét, a nyári szabadtéri játékok színhelye, az árkádok alatt a Pelikán galéria található.
A mesterséges tó a város szívében
A Törvényház érintése után a kisvonat viszonylag gyorsan kiért a mesterséges csónakázó tóhoz. Az itt található sziget a meder kotrásakor keletkezett földből épült. A tóparton épült az az étterem is, ahol később a kis csapat egy kellemes ebédet költött el. De itt található a Szabad művelődés háza és a Tóparti Gimnázium és a csillagvizsgáló épülete is. A gyerekek játékos kedvét a Koronás park elégíti ki. A látogatókat közel két hektáros fás, ligetes terület várja.
Az út lényegében megkerülte a nagy vizet, közben elhangzott, hogy a telepített halakat szívesen horgásszák, a vízfelület télen korcsolyapálya. A tó mellett található egy magas színvonalú hotel és a gyógyászati központ.
Elhalad a kisvonat a Rózsaliget, Fehérvár első közparkja mellett is, mely nevezetessége a savanyú víz. 170 m mélyről tör fel a víz, mely magnéziumot, kalciumot és vasat tartalmaz. A kút neve Csitáry-kút (képünk), mely nevet Csitáry G. Emil egykori polgármesterről, az 1930-as években zajló ásványvíz-feltárások miatt kapta.
A Városi képtár – Deák Gyűjtemény előtti elhaladás azt jelentette, a „vonatozás” a végéhez közeledett, s valóban, pár perc múlva az indulási helyen állt meg. Sajnos, nem füttyentett egy búcsú sípszót, de így is érdekes, tartalmas volt a körút. Az ebédig rendelkezésünkre álló durván egy órát belvárosi sétával, fagyizással töltötte el a társaság.
Az élményekből kiemelkedett az Országalma előtti fotózkodás. Székesfehérvár szabad királyi város jogállását az államalapító Szent Istvántól kapta.
Csoportkép az Országalma előtt
A köznyelvben Országalmának nevezett „Fehérvári jog” című alkotás (Ohmann Béla műve) ennek az ősi kiváltságnak állít emléket. A szovjet katonaság 1945-ben a kompozíciót bedeszkázta. Az ötvenes években félbevágták, eltávolítva a felső részét a kereszttel együtt. Kerek formáját az 1960-as években nyerte vissza, majd 1986-ban a kereszt is visszakerült a helyére. A kútmedence fölött elhelyezkedő szobor talapzatán három oroszlán tartja az Országalmát. Mindegyikük egy-egy címert őriz: az ország címert, a városcímert és II. András címerét. Az alattuk levő három évszám a város életének jelentős eseményeit jelöli:1001- István királlyá koronázása; 1688- a város felszabadulása a török uralom alól; 1938- István király halálának 900. évfordulója.
Székesfehérvár egyik érdekessége Kocsis Balázs: Kati néni,a fertályos asszony szobra, melyet az egykori piacozók emlékére, közadakozásból állítottak 2001-ben. A remek köztéri alkotás népszerű, sokan fotózkodnak vele.
Fagyizás Kati néni társaságában
Nehezen szakadtak el a városnézők a Barátok Szent Imre temploma gyönyőrű belső terétől, a káprázatos oltártól. A templomot mariánus ferencesek építették 1720-43 között, a hagyomány szerint azon a helyen, ahol a török hódoltság előtt Szent István király palotája állt.
A belváros ódon utcáin az Órajátékhoz tartott a társaság, hogy élőben hallhassa a zenét, láthassa a korabeli jelmezekbe öltözött figurák harangjátékra való körbeforgását. Az órajáték figurái a magyar történelem legendás királyait és jól ismert alakjait ábrázolják. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor, és azt követően kétóránként jelennek meg zenei kísérettel. A harangjáték zenéje az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga című népének, mely István királyhoz fűződik, és egy középkori dallam, az O Pastor aeterne. Érdekes volt megtapasztalni, hogy a déli show csak az összes fehérvári harangszó elhangzása után indult.
Az órajáték után egy kényelmes sétával a buszhoz tartott a csapat, útközben pár perecre megpihenve a pompás virágóra mellett, s a különleges kialakítású folyóka rendszer mentén haladva. A Hotel Magyar Király impozáns épületétől már nem volt messze a busz, s a tóparti étterembe is időben ért oda.
*
Az biztos, nincs az országban olyan ember, aki ne ismerné Felcsút nevét. Az is biztos, hogy szinte mindenki a semmiből multimilliárdos gazdaggá lett gázszerelőre és Orbán Viktor stadionmániájára gondol. Hagyjuk azonban most a politikát, a lelkesen magyarázó egyik tréner futballakadémiát dicsőítő cirádáit. Fontosabb, hogy a stroke-klub a látványért, Makovecz Imre szellemi hagyatékát, egész lényét hűen tükröző építészeti bravúr megtapasztalásáért tett kitérőt az elhíresült faluba.
S valóban, az épületegyüttest, értve benne a stadiont is annak minden kellékével, csak csodálni lehet. Amennyire lelkes volt a fociszakmai ismertető, annyira színvonalas volt az építészeti adatok, jellemzők bemutatása is. Erről annyit azért hadd áruljunk el, hogy a Pancho Aréna mindenben megfelel a legmagasabb szintű nemzetközi elvárásoknak.
A Pancho elnevezés Puskás Ferenc, az aranycsapat válogatott labdarúgója spanyol nyelvű keresztnevének becézett változata. A Franciscó nevet becézik Panchonak, s Puskás Spanyolországban ezen a néven lett ismert.
A stadion terveit Makovecz Imre vetette papírra, de nem tudta befejezni: 2011-ben elhunyt, s a terveket Dobrosi Tamás építész és csapata fejezte be. A siker egyértelmű volt: a 2012. áprilisában kezdődő kivitelezés befejezése után a Futballs Top Ten sportportál 2016-os toplistáján a felcsúti Pancho Arénát tette az első helyre a földkerekség legszebb stadionjainak rangsorában.
A hivatalos megnyitóra 2014. április 21-én került sor, a 2014-es Puskás-Suzuki-kupa döntőjét megelőzően, amelyen a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia és a Real Madrid U17-es csapata játszott egymással.
A Pancho Aréna
Az ismertetőt az erre a célra kialakított sajtószobában folytatta az idegenvezető.
A 3500 fő befogadására alkalmas stadiont elsősorban a Puskás Akadémia FC mérkőzéseire, valamint nemzetközi és válogatott ifjúsági tornákra készült. Az öltözők minden igényt kielégítenek, kényelmesek, közvetlen kapcsolatban vannak a gyúró helyiséggel. A játékvezetőknek, ellenőrüknek és a doppingteszteknek külön helyiségeket biztosítottak. A stadionba jutáshoz kijelölt útvonala van mind a hazai, mind a vendégcsapatnak, megszakítva egy kiöblösödő résszel, amely a sajtónyilatkozatok helyszíne.
Az emeleti szektorban alakították ki a VIP páholy megközelítési útvonalát, s a Puskás-relikviák múzeumát.
Az épület és a focipálya megtekintése után, a buszparkolóhoz vezető úton az idegenvezető még elmondta, s meg is mutatta a messzeségbe vesző 12 pálya – és a további fejlesztések – elhelyezkedését, büszkén újságolta, hogy csak kettő a műfüves. Nem rossz, de a megítélését rontja a stadiont a mai napig zajló politikai és közéleti viták sora.
A cikkhez képgaléria tartozik – ITT
fotó: 10kerkult.hu/OGY
