AD-blacklist1

2019
júl.
22

Városligeti séta

Írta: szerk

stroke varosliget 20leadJúlius 17-én, szerdán a Stroke-klub tagjaival egy városligeti sétára indultunk. Erre azért került sor, mert a márciusi autóbuszos városnézéskor megfogadtuk, hogy – mivel a buszról sok mindent nem tudtunk részletesen megnézni – később, jó időben, egy séta keretében közelebbről is megtekintjük a látnivalókat.

  

 

Újra megcsodáltuk a Hősök tere közepén álló, 36 m magas korinthoszi oszlopot, tetején Gábriel arkangyal 5 m magas szobrával. stroke varosliget 24xZala György ezzel az alkotásával az 1900-ban, Párizsban megrendezett világkiállításon nagydíjat nyert. Az oszlop talapzatára Árpád és a honfoglaló vezérek szobra került.

 

   Az emlékmű előtt helyezték el a Hősök emlékkövét a magyar nép szabadságáért és függetlenségéért vívott csatákban elesett hősök tiszteletére. Az Emlékkő és az oszlop között, a tér burkolatában kis réztábla jelzi a Zsigmondy Vilmos által 1878-ban ezen a helyen mélyfúrással fakasztott még ma is működő artézi kutat.

   Az oszlop mögött a teret kétoldalt félköríves oszlopcsarnok zárja le, ahol a magyar történelem kiemelkedő királyai, hadvezérei, fejedelmei és szabadságharcosai kaptak helyet. Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos királyok szobrai láthatók a baloldali félkörívben, a szobrok alatt lévő domborművek pedig életük ill. uralkodásuk egy-egy fontos jelenetét ábrázolják.

   A jobboldali félkörív Hunyadi János és Hunyadi Mátyás szobraival kezdődik. A következő négy helyen eredetileg Habsburg uralkodók szobrai álltak (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és I. Ferenc József). Ezeket a II. világháború után megsemmisítették. Helyükre került Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobra. Ezek közül Bocskai István és Bethlen Gábor szobrait a Köröndről hozták ide, a többit újonnan mintázták.

 

   stroke varosliget 1slideA „történelemóra” után átsétáltunk a hídon; innen ráláttunk a Műjégpálya épületére és a csónakázó tóra. Azután a Vajdahunyad vára épületegyüttese következett. A várat Alpár Ignác – kinek szobrát útközben láthattuk tervezte.

   A Millenniumi kiállításra tervezett épületcsoporttal a Magyarországon található építészeti stílusokat kívánták bemutatni.

 

   A Kínzó-torony és a Segesvári bástyatorony közötti Hidas vagy Nyilas kapun át jutottunk be a belső udvarba. A román kor építészetét a Jáki kápolna és egy román stílusú kolostorudvar mutatja be, szemben vele a gótikus épületszárny látható, közrefogva a Hunyadi udvart. Az összekötő palotarész után pedig a Mária Terézia korabeli barokk paloták stílusában épült részt láthattuk. Szemben vele Anonymus ülő szobra kapott helyet. Ő foglalta össze elsőként a magyarság történetét Gesta Hungarorum című művében. 

   stroke varosliget 12x

 

   Ezután jól esett egy kicsit megpihenni a tó partján, az árnyas fák alatt, mielőtt sétánk utolsó állomásához indultunk volna. A Széchenyi gyógyfürdő létesítését Zsigmondy Vilmosnak, a neves mérnök-geológusnak a kutatásai tették lehetővé. Ma a fürdő 3 kinti és 15 benti medencéjében gyógyulhatnak a reumatikus betegségekben, mozgásszervi megbetegedésekben, krónikus ízületi és ideggyulladásokban szenvedők. Megcsodáltuk a mozaikképekkel díszített kupolacsarnokot, és a régi bútorzatot.

 

   Sétánk során sikerült bepótolnunk az elmaradt látnivalókat, és egy kicsit felelevenítenünk a „régebbi” történelmi tanulmányainkat is.

 

   A beszámolóhoz képgaléria tartozik - ITT

 

szöveg: Juhász Györgyi

kép: Budai Krisztina