AD-blacklist1

2019
máj.
26

Legyünk turisták a fővárosunkban

Írta: Oszvald György

STROKE buszos 022leadMárcius 5-én, egy szép tavaszi napon ismét a Gizella Kórháznál gyülekeztünk a Stroke-klub tagjaival, egy érdekes programra, melynek mottója ez volt: Legyünk turisták a saját városunkban! A Bajcsy-Zsilinszky Kórház Stroke Betegszervezet autóbuszos városnézéséről Juhász Györgyi beszámolóját közöljük.

 

 

Az autóbusz pontosan 13 órakor gördült ki velünk az Ónodi utcából egy budapesti városnézésre, amely során sok információval lettünk gazdagabbak.

 

   STROKE buszos 007Mindjárt az elején megtudtuk, hogy a Gizella Kórház az 1920-as évektől a város leghíresebb szülészeti és nőgyógyászati klinikája volt. A Lechner Ödön tervezte Szent László Gimnázium épületének története után a Fehér út és az Örs vezér tere felé vettük az irányt.

 

   Útközben elhangzott, hogy a Kerepesi út története a XVII. századig nyúlik vissza, a Kincsem Park mellett elhaladva pedig az, hogy a lóversenyek hagyományát Magyarországon gróf Széchenyi István honosította meg. Tovább haladva láttuk a leégett BS helyén felépült Budapest Sportarénát, háttérben pedig az épülő új Puskás Ferenc Stadiont. Majd a Baross tér és a Keleti pályaudvar következett. A Keleti a kor Európájának (1884) egyik legkorszerűbb pályaudvara volt.

 

   Ezután rátértünk a Rákóczi útra, mely nevét 1906. október 28-án kapta, mert itt vonult végig az a menet, mely II. Rákóczi Ferencnek és bujdosó társainak hamvait hozta haza Törökországból és vitte tovább Kassára. A Blaha Lujza téren megemlékeztünk a régi Nemzeti Színházról, mely 1965-ig állt itt. Emlékét egy kis méretű kőtömb őrzi a tér szélén.

   A Szt. Rókus Kórházról kiderült, hogy 1798-ban nyílt meg, és hogy Budapest és egyben Európa legrégibb közkórháza.

 

   A Kossuth Lajos utcában – mely onnan kapta nevét, hogy Kossuth gyászmenete itt haladt végig a Kerepesi (ma Fiumei) úti temetőbe – láttuk a házat a Szép utca sarkán, melyben a Landerer és Heckenast nyomda működött, és ahol a 12 pontot és a Nemzeti dalt nyomtatták 1848-ban. Láttuk a Ferencesek templomának falán az emlékművet, melyet Wesselényi Miklósnak, az „árvízi hajósnak”, az 1838-as pesti árvíz hősének állítottak.

   STROKE hajokazas 344

 

   Ezután az Erzsébet hídon áthaladva gyönyörködhettünk Budapest panorámájában, a hidakban, a „kék” Dunában és Szent Gellért püspök emlékművében. A Hegyalja úton és a Sánc utcán kanyarogtunk fel a 235 m magas Gellérthegyre. A Citadellánál kiszálltunk, ami nagy élmény volt mindenkinek. Sokan bevallották, hogy évek óta nem voltak arra. Az erős szél dacára kisétáltunk a Szabadság szoborig. Mindenki fényképezett, hiszen pont a szélnek köszönhetően kitisztult a levegő, és a szép napsütésben egész a Megyeri hídig el lehetett látni.

   STROKE buszos 208

 

   „A Citadellát 1848-49-ért kaptuk cserébe, az Pest fékentartására épült. Köveit főleg rab honvédekkel a kőbányai bányákban termeltették ki és a falakat is velük rakatták. A kiegyezéssel megszűnt harcászati jelentősége, ám 1894-ben Kossuth kőbányai temetésekor újból kitolták a lőréseken a benne lévő ágyúk csöveit. Válaszul a pesti Haltéren többezres tömeg énekelte a Kossuth-nótát. 1899-ig állomásoztak benne katonák. Akkor az épületet átadták a fővárosnak, átvonultak a benne lévő tüzérek Kőbányára, a Hungária körúton újonnan felépített kaszárnyakomlexumba. Lám, milyen sok kapcsolódási pontja van kerületünknek a Citadellához!” – mondta Verbai Lajos, a helytörténeti gyűjtemény vezetője egy korábbi várostörténeti előadásán.

 

STROKE hajokazas 310

 

   Visszafelé, a Hegyalja utat elhagyva megtekintettük a Gellért Gyógyszálló és Fürdő épületét, a Szikla-kápolnát, a Szabadság hidat. Majd a Duna parton észak felé haladva láthattuk az Ybl Miklós által épített, és gyönyörűen felújított Várkert Bazárt, mely a reneszánsz kerten keresztül közvetlen kapcsolatot teremt a Várral.

 

   Ezután a Széchenyi Lánchíd következett, mely a legrégibb és legismertebb híd a Dunán, a főváros jelképe. A Clark Ádám téren annyi látnivaló volt, hogy sofőrünknek három kört is megtett a körforgalomban, hogy mindenről legalább egy-két szó említés essen: a 350 m hosszú Budai Váralagút, a Borsos Miklós alkotta „0” kilométerkő, a Budavári Sikló, mely évente közel 1 millió utast szállít, mind-mind érdekes látnivaló.

   A Batthyányi térről megtudtuk, hogy a török uralom után már fontos központi hely volt, ahol vásárokat tartottak, közelében volt a Bécs-Budapest közötti gyorskocsik állomása is, ma a város egyik fő közlekedési csomópontja. A Bem tér érintésével rákanyarodtunk a Margit hídra, melyet a főváros második állandó hídjaként 1876-ban avattak fel, a szárnyhidat – mely a Margitszigetre vezet – 1900-ban nyitották meg. A sziget a nevét IV. Béla lányáról, Margitról kapta.

   

STROKE hajokazas 398

 

   A pesti alsó rakparton folytattuk utunkat, és most szinte testközelből csodálhattuk meg a Parlament gyönyörű épületét, amit nem sokkal korábban még a másik partról láttunk. Innen nyílt igazán szép kilátás a Budai Várra, a Mátyás templomra és a Schulek Frigyes tervei szerint épült Halászbástyára.

   A Lánchídnál megtekintettük a Magyar Tudományos Akadémia épületét, majd a József Attila utcán keresztül rátértünk a 2,5 km hosszú, impozáns sugárútra, az Andrássy útra, mely alatt ma is közlekedik Európa első földalatti vasútja, az 1876-ban megnyitott Milleniumi Földalatti Vasút. Az Operaházat, az Oktogont és a Kodály-köröndöt elhagyva érkeztünk meg a Hősök terére.

 

   A Hősök tere Budapest egyik legimpozánsabb tere, az Andrássy út lezárásaként épült ki.  Középpontjában a 36 m magas korinthoszi oszlop áll Gábriel arkangyal 5 m magas szobrával. Zala György ezzel az alkotásával az 1900-ban megrendezett Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyert.

   A teret is kétszer meg kellett kerülni, hogy az összes látnivalóról – Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum, Milleniumi emlékmű – szót tudjunk ejteni. És akkor még a Lechner Ödön tervezte Műjégpálya épületéről, az Alpár Ignác által tervezett Vajdahunyad váráról és a Széchenyi-fürdő épületéről nem is szóltunk. Ezért aztán meg is fogadtuk, hogy a nyár folyamán egyszer teszünk majd egy sétát a Városligetben is, hogy mindezeket alaposabban megnézhessük.

 

   Ezután már „hazafelé” vettük az irányt. Azért még vetettünk egy-két pillantást a Hermina úton a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének székházára, az Ajtósi Dürer soron Zala György villájára és a Stefánia úton a Földtani Intézet gyönyörű épületére. Mindhárom Lechner Ödön keze munkáját dicséri.

   STROKE buszos 068

 

   Utunk végén, mindenkinek zsongott a feje a sok „tudomástól”, amit igyekeztünk magunkba szívni. Megállapítottuk, hogy – legalább is nekünk – a legszebb város Budapest, de ezt igazolja az a sok turista is, aki évről-évre ide látogat, és akiknek egy kicsit most mi is a bőrébe bújhattunk.

 

A cikkhez képgaléria tartozik (Citadellánál) - ITT 

fotó:10kerkult.hu/OGY és archív 

 

Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül

tamogatas