AD-blacklist1

2019
már.
07

Madarak a toronyházak között

Írta: Oszvald György

STROKE okt 035leadA városlakó emberfia talán nem is figyel arra, hogy milyen madarak élnek a közvetlen környezetében. Ha rákérdezünk, legtöbbször a veréb, a galambok jutnak az eszébe, kertvárosi részeken előfordulhat a cinke és a varjú is. Pedig, ha tudná, mi minden van még…

 

 

 

Nos, erről a sokféleségről, a „mi minden még” fogalomkörbe tartozó madárseregletről beszélt a Bajcsy-Zsilinszky Kórház stroke Betegszervezet tagjainak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvívője, még tavaly ősszel. (megjegyezzük, éppen jókor, hisz’ így érinteni tudta az éppen akkortájt és a kicsit később vonuló madarakat.

 

   STROKE okt 043Előtte azonban egy alapvetést tisztázott: nevezetesen, hogy mit jelentenek nekünk a madarak? Szó se róla, élénk találgatás zajlott, ahol is szóba került a káros rovarok (például szúnyog) pusztítása, a sport célú madártartás, a vadászat (solymászat) vagy, a másik oldalon az, hogy egyszerűen, csak szépek. Orbán Zoltán ezt úgy összegezte, hogy részben haszonállatok, részben esztétikai élményt nyújtanak.

   STROKE okt 103„Ember és madár egymásrautaltságban él, sokszor olyan helyeken is megjelennek, fészket raknak, ahol korábban ez elképzelhetetlen volt” – mondta Orbán. Hozzá tette, hogy a települési madárvédelem az emberekről szól, mert mi biztosítjuk számukra a fészkelő, a táplálkozási helyeket, de a búvóhelyeket is.

   Kitért a madárvonulásokra is, melyek a településeket is érintik, azaz, nem csak a vadonban zajlanak. És már sorolta is a legismertebb őszi.téli vonuló madarakat: szajkó, süvöltő, sárga- és tüzesfejű királyka (ezek élelme a fenyő, a tuja), melyek testtömege 4-4,5 gramm(!). - képünkön: Orbán Zoltán -

 

   Szólt az inváziós madarakról is: a csontolló (bogyóevő), a fenyőrigó a vonulások időszakában akár százezres nagyságrendben érkezik egy területre.

   Tavasszal visszafelé zajlik a vonulás. Egyik legszebb színű madarunk ebben az időben a seregély. Metálfényben irizál, kékes-feketés, néha zöldnek is látszik. A seregély eredetileg nem bogyóevő: sem szőlőt, sem cseresznyét nem eszik, csak az emberek „elrontották” őket. Eredetileg a legelő állatok ürülékén található legyek, férgek, vagy a közvetlenül a talajszint alól kihúzható csigák, rovarok szerepeltek az „étlapján”.

 

   Mivel szó esett arról korábban, hogy valójában az ember védi a madarakat, arról is szólt Orbán Zoltán, hogy milyen módon javasolt telepíteni a fészkelő, búvó, etető helyeket. Fontosnak tartotta elmondani, hogy az itatók is a gondoskodás eszközei, sokszor életmentők a madár számára. Eloszlatta azt a tévhitet is, hogy folyamatosan kell etetni őket. Nem kell, de a téli etetés szokásos, ilyenkor a földre kell szórni a magokat, és az egyéb madáreleséget (pl.: gyümölcs, rovarok, zsiradék. Ahol viszonylag sok a bagoly, ott akár egereket is ki lehet tenni élelemnek.

   STROKE okt 122Szólt arról is, hogy ugyan lehet készen kapni odúkat, költőládákat, a bátrabbak maguk is készíthetnek ilyeneket. „Egy lakótelepen többféle madárvédelmi eszközt lehet használni, telepíteni, mint egy kertes házban, magyarázta, mert a zöldövezetben eleve adottak ezek a helyek.

 

   Kedves jelenet volt, amikor Juhász Györgyi (képünkön) egy valós, Andree Rieu hegedűművész zenekari előadásához montírozott, madárhangokból „komponált zeneművet” játszott le, s Orbán Zoltán az első ütemek után matatott valamit a laptopján, s másodpercek alatt elővarázsolta, s szinkronizálta a hangokhoz tartozó filmet. Bravúros megoldásnak voltak tanúi a klubtagok.

   Hadd zárjuk tudósításunkat e csodás emberi-természeti közös produkcióval!

   

 

   Orbán Zoltán nagy szeretettel – a hozzáértésén túl – beszélt a madarakról, sorolta a lakótelepeken előforduló ritka fajtákat. Az őszapót, a denevéreket, a különféle galambokat, a búbosbankát, a fakuszt, a vörösbegyet. Nagyon sok saját fotóval illusztrálta az előadását, s ahhoz nagy bravúr kellett, hogy ezeket a XVII. kerületi lakása közelében fotózta. Ismertette azokat a szokásokat is, melyekkel a madarak tisztálkodnak: homokfürdő, hangyafürdő, napfürdőzés.

   Előadása végén a betegek kérdéseire válaszolt Orbán Zoltán. Az érdeklődőknek javasolta, hogy keressék fel az egyesület honlapját.  

 

cikkünkhöz képgaléria tartozik – ITT

fotó: 10kerkult.hu/OGY

 

Az oldal minden tartalma ingyenesen hozzáférhető, de előállításuk pénzbe kerül.

tamogatas