AD-blacklist1

2017
jún.
15

Sztróksztorik – 1.

Írta: Oszvald György

Stroke 02ho Buzas 047leadLegutóbbi, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Stroke Betegszervezete működéséről szóló írásunkban azt kérdeztük, hogy mit csinálnak a betegek, ha nem sétálnak? A válasz akkor Kassai Viktor labdarúgó játékvezető látogatásának krónikája volt.

 

 

Szeretnénk egy kicsit megvilágítani a korábbi kérdés hátterét! Ehhez annyit kell tudni, hogy a stroke betegszervezet tagjai vagy már átestek a rehabilitáción, s jelenlegi állapotuk véglegesnek tekinthető vagy éppen a rehabilitációs folyamat részesei.

   A betegek állapota sokféle: ki mozgásszervi nehézségekkel küzd, ki a beszédkészségét javítja a megfelelő terápiával és gyakorlatokkal. Van, aki kerekesszékhez kötött, mások járását mankó vagy bot segíti. Bármilyen sokfélék is, egyben közösek: hallatlan erővel küzdenek azért, hogy teljes életet éljenek, hogy elfogadják saját magukat, hogy megtanuljanak a korlátaikkal élni és ezt megértse a környezetük is.

 

Stroke 02ho Buzas 093

 

   Minden esemény, mely a havi klubprogramban szerepel – és néhány ezeken túli is – a betegek ismereteit, a közösségi élmények gyarapodását hivatott segíteni, legyenek ezek előadások vagy séták Kőbányán. S az is fontos, hogy ezek az impulzusok az én-tudat – hogy hasznos vagyok, hogy szükség van rám, hogy szeretnek – erősítését szolgálják!

 

   Stroke 02ho Buzas 013Egy korábbi klubnapon Buzás Kálmán (képünk, bemuttaja őt Juhász Györgyi programszervező) várostörténész sikeresen kapcsolta össze a sétát és a történelmet, annak is egy sajátos részét egy érdekfeszítő előadással. Kőbánya gyógyszerészeti múltjáról beszélt. Buzás azzal indított, hogy vagy felolvas vagy csak vetíti a képeket, de ezek hiányosak lesznek. Ezért inkább azt a lehetőséget választotta, hogy a vetítés mellett bőséggel közölt információkat, mondott érdekességeket, nem kizárva a jelenlévők azonnali reagálásának lehetőségét. – Mert, ugye az logikusnak tűnik, hogy valakinek személyes élménye van vagy egy gyógyszertárról (amely ma már nem létezik) vagy valamelyik patikusról, netán dolgozott is gyógyszergyárban – magyarázta a választott módszert.

 

   A történeti áttekintés Kőbánya évtizedekkel ezelőtti földrajzi elhelyezkedésével indult. A régi településrész bizony mintegy 10 km-re esett az akkori városközponttól, s ha valaki beteg volt a családban, bizony messzire kellett menni az orvosságért. A legközelebbi a mai Horváth Mihály téren volt, ma is ott van a patika. Vagy, ha egy súlyosabb esetről volt szó, a doktornak kellett kijönni.

 

   Dr. Müller Ede volt az első Kőbányán élő orvos, s munkássága köré érdekes kapcsolatok rendezhetők. Ám ezek sorolása előtt egy kisfilmet vetített le Buzás, mely film egy rövid történelmi áttekintés volt az 1800-es évek végétől napjainkig. Szerepeltek benne patikák, kórház, s a korszakok kiemelkedő személyiségei egyaránt.

   Így került képbe Gerlóczy Károly, Budapest első alpolgármestere, aki kőbányai volt. Feltűnt az idős Müller Ede doktor is. Ő 1870-ben fiatal orvos volt, akinek akkor a legfontosabb feladata az utolsó nagy kolera járvány megfékezése volt, s ehhez tartozott a gyógyszertári ügyek előbbre vitele is. Létrehozta a Hadikórházat (járványkórházat), melynek megvalósulását a Polgári Serfőzde Rt. támogatta.  

   Stroke 02ho Buzas 043

 

   A kolera járvány elmúlt, Kőbánya népessége szaporodott, s Gerlóczy Károly meglátta, hogy önálló gyógyszertár nélkül nem létezhet az akkori Budapest egyik legnépesebb része.

 

   Stroke 02ho Buzas 084Az imént említett kapcsolati körbe Hugonnai Vilma, Magyarország első női orvosa is bele került. Élettörténetéből most csak azt emelnénk ki, hogy második férje Wartha Vince kémikus, akadémikus volt, és ugye nem is kell mondani, hogy ő is kötődik Kőbányához. Hugonnai Vilma szerepe pedig azért fontos, mert életét a magyar egészségügy fejlesztésének szentelte.

 

  Megjelenik a történetben az első patikus is, ő Fáczányi Ármin. A Kálvin tér környékén működő gyógyszerész – összetett, itt nem fontos okok miatt – Kőbányára költözött, s itt alapított gyógyszertárat. Ez volt az Isteni Gondviselés patika. Fáczányi tevékenységét emléktábla jelzi az Füzér utca 28. alatti ház falán.

 

   Buzás Kálmán változatos, jól szerkeszett előadása egyszerre volt hely- és gyógyszertörténeti jellegű, fontos ismereteket közlő fórum, még a kőbányai lakosok számára is. Nem zárkózott el a kérdések elől, a betegek, főleg az idősebbek, nagy élvezettel elevenítették fel ifjúkori emlékeiket, azonosítva az első patikákat, vagy ami még ifjú korukban egyikből-másikból maradt.

   

Stroke 02ho Buzas 080

 

   Nem maradt ki a sorból a Gergely utcai Szent Katalin patika sem, mely a mai napig működik az eredeti tulajdonos birtokában, igaz, 50 év kihagyással (fenti nagy kép). Ennek politikai okai voltak; a „felszabadulás” utáni államosítás áldozata volt, s amikor arra lehetőség nyílt, nagy nehézségek árán szerezték vissza a tulajdonosok. A gyógyszertár Kőbánya egyetlen 100 évet megért intézménye. (2012-ben interjút közölt honlapunk a tulajdonossal -a szerk) 

 

   A gyógyszertárak fejlődés mellett jelentős események voltak a gyárak alapításai. Itt a Richter Gedeon és az EGIS gyógyszergyár lett kiemelve.

 

Fotó: 10kerkult.hu/OGY