Az élet visszatérő örök kérdései

A Geszti gyémánt lakodalom című szerzői estjével mutatkozott be az irodalombarátoknak a kerületben élő G. Szabó Árpád író, költő, a Kőbányai Írók, Költők Egyesület (KÍKE) tagja október 17-én.

Az Újhegyi Közösségi Ház hangulatos, tágas terme nagyszerű hétteret biztosított egy különleges ember bemutatkozásához. Mert, hogy szavamat ne feledjem, G. Szabó Árpád a rajzolással is megpróbálkozott, s a mini tárlaton látott portréi egy biztos kezű grafikust, festőt sejtettek. A filmvilág nagyjait (Sophia Loren, Mag Ryan, Brad Pitt, Tom Cruise, Harrison Ford, Jane Fonda és társaik) rajzolta, festette meg, de néhány tájképet is a falra akasztott.

   Mielőtt a tényleges bemutatásra térnék, szólni kell a közreműködőkről is. Pintér Sándor, a KÍKE titkára szerkesztette és vezette a műsort, melyben előadóként is részt vett, versekkel, énekkel, sőt, alkalom adtán tánccal is szerepelt Mikuska Janka költő és énekművész (szintén tagja a KÍKE alkotói körének), partnere Zsuzsa Mihály a rendkívül sokoldalú színművész volt (képünk).

    Programjukból két betétet emelnénk ki: Mikuska Janka szinte teljes illúziót keltve énekelt Edfith Piaf sanzont, és duettjei Zsuzsa Mihállyal egyszerűen tökéletesek voltak. Nem mellesleg, az adott ponton ezek a zenés elemek nagyszerűen oldották a versek keltette feszültséget.

   G. Szabó Árpád életrajzát Pintér Sándor (képünk) ismertette.

   „Szinte lehetetlen az életrajzomat leírni, betöltöttem a 65. évem, s oly sok fontos dolog történt az életemben. 1952. április 16-án születtem Gyulán.

  Történelmi korban jöttem a világra, a Ratkó Anna korszak elején. Szüleim és rokonságom vidéken éltek, majd az ötvenes években ők is csatlakoztak a főváros felé meginduló áradathoz, munkát találni a gyárakban. Budapesten az Ikarus gyár lakótelepén, majd albérletben laktak.

   A nagyszüleim Geszten éltek. A Tisza grófok egykori ősi birtoka volt ez a falu, és hiába éltem Budapesten, minden nyarat itt és a környéken töltöttem.

   Bár jól tanultam, mégsem gimnáziumba mentem: szakmát tanultam, villanyszerelő lettem és én is az Ikarusban kezdtem dolgozni. A katonai szolgálat után levelező tagozaton leérettségiztem és főiskolai végzettséget szereztem, így irodai munkakörökben dolgoztam a Geofizikai Kutató Intézetben, a Külkereskedelmi Főiskolán, majd a Heim Pál Kórházban, egészen a nyugdíjazásomig, 2014-ig.

   Fiatal koromban sportoló voltam, a Budapesti Építők Egyesületben a kajak-kenu sportágban versenyeztem, Wichmann Tamás, Szegedi Károly, Vaskúti István mellett.

   A versírás és rajzolás, festés a feleségem halála utáni években kezdődött, majd 2004-ben az Amatőr Művészek Fóruma (AMF) internetes oldalra kerülve megerősödött a késztetésem. 2005-ben átvettem az Unisher könyvkiadót, így adtam ki először a könyveimet, de kiadtam az AMF oldalon írók köteteit is.* A kiadó hét év után szűnt meg.

   Három éve találkoztam a Kőbányai Írók, Költők Egyesületével, s tartozom ebbe a csapatba, de fenntartom a kapcsolatot a megújult AMF oldallal is.”

Az életutat bőséggel magyarázták, s tették szemléletessé G. Szabó versei. Közülük álljon itt egy karácsonyi gyöngyszem!

Karácsonyi szonett

Karácsony napján az Ember lelke szép,
A Megváltó jöttét hirdeti e nap,
A Hittel a Remény is előbbre lép,
A Sors gyötörte Test új erőre kap

Bennünk a Gonosz, így másra nem tapos,
Rendbe hozzuk mi, ha elrontotta más
Együtt a Család, a kertünk szép, napos.
A Hit a lelkünkben, égő farakás

Lehet borús is, de lehet kék az ég,
Hidd el virág lesz, mert duzzad már a mag
Hit, Remény, Szeretet, aki hisz, tudja rég,
Ez fontosabb, mint gyűlölet, harag.

Szabadon, börtönben vagy már túl a rácson,

Legszebb ünneped legyen a Karácsony!

*/ A 2005-ben megjelent, Az utolsó percben című kötetéről – mely az Unisher kiadó gondozásában jelent meg, így ír: „Semmi különleges, csak az élet visszatérő örök kérdései: szerelem, csalódás, születés, halál és a pillanatnyi, váratlan érzések, gondolatok. Talán még nincs benne minden, hiszen a tartalma rövid, és nem látható eléggé az, amit átéltem az ötvenes évektől mostanáig.”

A sorolt témákból egy különlegességet választottunk, mely a keresztnevekkel „játszik”

Judit

Héber nyelv szép név-varázsa, 
Judeában volt lakása
Judit név, több ezer éve, 
Múltunkba lett belevésve

Őt Bethulia város kérte, 
Így özvegyen is harcolt érte, 
Vad Holofius mikor támadt, 
Szép Judit védte meg a várat

Ő elcsábította a vezért, 
Majd falra tűzte ki a fejét
Így lett az ellenség gyáva, 
Már nem mert betörni a várba

Bátor és szép nők világa, 
A férfi vágy-fa legszebb ága
Sok ezernyi Judit-virág, 
Így lesz gyönyörű a Világ! 

Forrás:  Pieris.hu

(Megjegyzés: A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából; a Judit női név héber eredetű. Jelentése: Júdeából való nő, zsidó nő.)

G. Szabó Árpád bemutatkozását a KÍKE szervezte.

Fotó: 10kerkult.hu/OGY

Álljon mögénk, támogassa szerkesztőségünket! Részletekért katt a képre!