AD-blacklist1

2016
aug.
09

Emlékérme és színes programok a 150. évfordulón

Írta: szerk-OGY

zoo leadEmlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Fővárosi Állat- és Növénykert fennállásának 150. évfordulója alkalmából. Az ünnepelt pedig színes programokkal emlékezik meg fennállásának jubileumáról.

 

 

A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg először a kapuit a nagyközönség előtt.   

 

    A különleges, álló téglalap alakú tízezer forintos címletű ezüst, valamint kétezer forintos címletű színesfém emlékérmét kedden bocsátják ki – közölte a jegybank hétfőn az MTI-vel.
    Az emlékpénzek törvényes fizetőeszközök. Mindkét emlékpénz azonos érmeképpel jelenik meg, csak az értékjelzés különbözik címletenként.

    Zoo money

 

   Az előlapon a Kárpát-medence őshonos madara, a rózsás gödény vízen úszó alakja jelenik meg, háttérben az Állatkert egyik emblematikus épülete, a Kós Károly tervezte Ausztrálház (volt Madárház) látható.

    Az érme hátoldalán az előtérben szélesszájú orrszarvú és kölyke egymás felé forduló alakja látható, utalva az állatkert szaporítási programjának szenzációs sikereire. A hátoldal hátterében a Fővárosi Állat- és Növénykertben található Nagyszikla látható. 

    Az emlékérme bal alsó sarkában található a tervező, Kereszthury Gábor kis méretű mesterjegye
    Az emlékérméket a Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza, augusztus 9-től vásárolhatóak meg a társaság érmeboltjában.

 

   zoo 434Ha valaki figyelmesen követi az állatkert honlapját, a História hétről hétre rovatban az év végéig tartó cikksorozatban követheti az állatkert történetének egy-egy érdekesebb korszakát vagy témakörét.

 

   Érdekesnek ígérkezhet egy kiadós séta, amely során a patinás épületekkel, s a történelmi emléksétányon a kiemelkedő személyiségekkel ismerkedhetnek.

 

   Különleges élmény lehet a Varázshegy felfedezése is.

 


„Már a reformkorban felmerült, hogy Schönbrunnhoz hasonlóan Pesten is egy állatkertet kellene létesíteni. Bár a terv lelkes fogadtatásra talált, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során, valamint az utána következő években a politikai helyzet nem kedvezett az állatkert-alapítóknak. az 1860-as évek elején azonban ismét felmerült az állatkert alapításának eszméje.

   zoo 493Szabó Józsefnek, Xántus Jánosnak, Kubinyi Ágostonnak és a többi alapítónak bizony nem volt könnyű dolga. Az osztrák hivatalnokok ugyanis nemhogy nem segítették, hanem egyenesen hátráltatták az alapítással kapcsolatos munkát. Szerencsére azonban váratlan segítség is akadt Gamperl Alajos személyében. Gamperlt, az „országfejedelmi biztost” ugyan a hatóságok küldték felügyelni, ő mégis kötelességének érezte, hogy segítse, s előre mozdítsa az állatkert ügyét. A pénzt oly módon teremtették elő, hogy részvénytársaságot alapítottak az állatkert működtetésére. 

   A Pesti állatkertet ma már szinte hihetetlen nemzeti összefogás hívta életre. A terület bekerítése után a legfontosabb dolog a park megtervezése, illetve az épületek helyének kijelölése volt. Petz Ármin, a város főkertésze semmiféle fizetséget nem fogadott el, ingyen és bérmentve álmodta meg és alakította ki az állatkert parkrészeit. A Nagy-tó, és a tavat tápláló kút Reitter Ferenc csatornázási mérnök tervei alapján készült. Reitter szintén önként, díjazás nélkül tervezte meg ezeket. Az épületeket ifj. Koch Henrik és Szkalnitzky Antal tervezte.


 

MTI; fotó:állatkert, 10kerkult.hu/archív